MTI Fotó: Czimbal Gyula

A kálváriát Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldja meg szerda este keresztútjárás keretében.

Sárhegyi Zoltán, a kálváriát gondozó és használó budafoki Szent Lipót-plébánia plébánosa az MTI-nek elmondta: a 2015-ös felújítás során megújult a stációk körül az útburkolat és az utcabútorok, valamint kialakítottak egy hitoktatási parkot, és megtisztították a szobrokat.
    

A megújult kálvária az átadása után egy héttel, a 2015. július 8-i viharban súlyosan megrongálódott, amikor a területén lévő idős fákat kicsavarta és rádöntötte a szél.
    

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága ekkor másfél millió forintot adott a legsürgősebb kármentesítésre, hogy megakadályozzák a kálvária további pusztulását. Ezután kezdődött az újabb felújítás, amelyet a minisztériumon kívül Budafok-Tétény Önkormányzata és a plébánia is támogatott. A helyreállítás során restaurálták a szoborcsoporthoz tartozó szent sírt is - ismertette a plébános.
    

A kálvária kálváriája azonban ekkor sem ért véget: idén nyáron ismeretlen elkövetők sátánista szimbólumokat festettek az oltárra és két szoborra. Szerencsére még tartott a viharkárt követő felújítás, így kéznél volt a restaurátor, Módy Péter, akinek sikerült tökéletesen eltüntetnie a vandalizmus nyomait - tette hozzá Sárhegyi Zoltán.
    

Budafok műemlék kálváriáját 1761-ben állították a helyi szőlőművesek. A három kereszt eredetileg vörösfenyőből volt, rajtuk Krisztus és a két lator festett bádogból. A keresztek előtt Szűz Mária, Mária Magdolna és Keresztelő Szent János ugyancsak festett bádogból készült alakja állt.
    

A közösség - a település fejlődésével - értékesebb, maradandóbb kálváriát szeretett volna, így 1808-ban elbontották a bádog korpuszokat. Ekkor készült el a ma is látható három rózsaszín márványkereszt, valamint rajtuk és előttük a mészkőből készült alakok.

MTI