A Vaskapu megnevezés sokaknak ismerős lehet, leginkább az Al-Dunán található ilyen nevű szoros miatt. Azonban nem kell olyan messze mennünk, hogy Vaskapu névvel találkozzunk, elég csak a Pilis-Visegrádi - hegységbe elzarándokolni. Azonban itt több természeti formáció is viseli ezt a nevet. Az Esztergom feletti hegy, a 404 méteres Vaskapu leginkább a tetején található turistaház miatt közismert. Azonban van egy Vaskapu-hegy is, amely a Pilistetőből ugrik ki kelet felé. Ennek az oldalában két mélyedés van. Az egyikben a piros kereszt turistajelzés vezet, ez a Vaskapu völgy, a másik pedig a Vaskapu szurdok. Utóbbiban felfelé haladva balra találjuk a Vaskapu sziklát, amelyhez igen meredeken lehet csak felkapaszkodni. Az ösvény, amely nem jelzett turistaút, először átbújik az alsóbb, nagyobb sziklaív alatt, majd a felső kapun visszatér a szikla szakadék felőli oldalára. Az ösvény végül felvezet a Pilistető fennsíkos részén található nagy négyzet alakú rétjére. Onnan pedig a Vaskapu völgyön térhetünk vissza.

A mészkőből felépülő sziklaalakzat mintegy 70-80 méter hosszú gerincet képez a hegy oldalában. Az alsó kapu 11-13 méter magas, míg a felső 6 méteres. A kőzete szilárd, mászásra igen alkalmas, azonban csak kötélbiztosítással és megfelelő gyakorlattal szabad megkísérelni. Akik feljutnak a nagy kapu felső íve fölé, szokatlanul tág és szép kilátást élvezhetnek, elsősorban a Dobogókő irányában. A szikla létezéséről és mászhatóságáról már az 1913-ban kiadott, Hefty Gyula Andor valamint Vigyázó János által szerkesztett útikalauzban, a Sziklamászóiskolák Budapest környékén című könyvben részletes leírást olvashatunk. A XX. század elején, amikor több magas hegység, így a Magas-Tátra is Magyarországhoz tartozott, a hegymászók a főváros tágabb környezetében próbálták elsajátítani illetve mindinkább gyakorlottá válni a sziklamászásban. Ezért az arra alkalmas sziklafalakat és tornyokat, mászó-iskolaként használták. A legelső ilyen a Kétágú-hegy volt és csak később lett a leggyakrabban látogatott mászó-gyakorlóhely a Csobánka feletti Oszoly. A Vaskapu azonban nem csak mászásra, hanem felkeresése nagyszerű kirándulásra is alkalmat nyújt.

A nagy sziklakapunál helyezte el a Magyar Turista Egyesület Zsigmondy Társasága a Dr. Zsigmondy Emil (1861 – 1885) emléktáblát 1929-ben. A társaság 1926-ban, a névadó gyakorlatát követve a vezető nélküli hegymászás támogatására jött létre. Zsigmondy, a 24 éves korában elhunyt magyar származású fiatal orvos és hegymászó, több alpesi csúcsot mászott meg elsőként. Egy hegycsúcs és egy ideig egy menedékház is őrizte a nevét.

Minden év szeptember egyik vasárnapján a magyar hegymászó-társadalom képviselői koszorúzzák meg a táblát.

Budapestről a Vaskapu szikla a Pilisszántóig közlekedő autóbusszal közelíthető meg átszállás nélkül, majd a községből észak felé, a sárga kereszt jelzésen kell gyalogolni a Vaskapu szurdok kiágazásáig. Ha balra egy gerendakunyhót látszik, akkor kb. 400 méterrel túlment a szurdokba vezető ösvényen.

Kertész Z István/kép: Fiatalok Túraklubja