Both Zoltán vadállatbefogó arról tájékoztatta a Pest megyei Hírhatárt, hogy az egyik Pest megyei település játszóterének közvetlen környezetében helyi szülők egy aligátorteknősre bukkantak. Először azt gondolták, hogy egy kedves, szelíd állatról van szó.

A játszótér mögötti patak partján vették észre a sütkérező, emberre is veszélyes aligátorteknőst. Az egyik óvatlan szülő kezébe is vette a vadállatot, majd amikor észlelte a teknős agresszivitását és harapási szándékát, rájött, hogy mégsem olyan békés lényről van szó. Annyi lélekjelenlétük még volt a helyszínen tartózkodóknak, hogy egy fényképfelvételt készítsenek a teknősről, majd elengedték és értesítették a tapasztalt vadállatbefogót.

Both Zoltán elmondta, hogy a pontos helyszínt nem adhatja meg, mivel ez nagyban megnehezítené az állat sikeres befogását, valamint az „önkéntes” állatbefogók is közvetlen veszélynek tennék ki saját testi épségüket.

A szakértő kérdésünkre azt is elmondta, hogy az aligátorteknősnek rendkívül erős harapása van, testsúlya akár elérheti a 20 kilogrammot is. A kifejlett példány gond nélkül képes egy partvisnyelet kettéharapni. Az állat egyfolytában éhes, szinte minden „mozgó célpontra” ráharap. A teknős, amit láttak, és amelyről a fényképfelvétel is készült, körülbelül 4-5 kilogramm súlyú lehet. Egy-másfél hete látták először a játszótér mellett.

Both Zoltán, miután értesítést kapott az esetről, azonnal a helyszínre sietett. Nagy aggodalommal töltötte el, hogy a patakpart, ahol a teknőst felfedezték, milyen közel van a játszótérhez, hiszen így a gyermekek is közvetlen veszélyben vannak.

Az aligátorteknőst a törvényi szabályozásnak megfelelően az emberekre veszélyes állatok között tartják nyilván. Képes egy gyermek ujját, vagy akár az egész kézfejét is leharapni. Ez a faj alapvetően Amerikában őshonos, elsősorban az északi kontinens déli részén terjedt el. Problémát jelent az is, hogy a vadállat kedveli a hűvösebb időjárást, így nem okoz számára gondot a Magyarországra jellemző téli időszak sem.

Ráadásul egy patakban rengeteg táplálékot találhat magának, például piócákat, vagy kiskacsákat. Utóbbiak eltűnését már jelezték is a helyiek. Az aligátorteknős lesből szokott támadni. Nem úgy viselkedik, mint egy mocsári teknős, amely sokszor csak békésen, lomhán úszkál, hanem befúrja magát az iszapba és megvárja, amíg áldozata a megfelelő közelségbe merészkedik. Hatalmasra nyitja az álkapcsát utána pedig beszippantja áldozatát.     

Annak ellenére, hogy körülbelül 10 napja látták először, könnyen elképzelhető, hogy az aligátorteknős már jóval korábban a megtalálási helyére került. Valószínűleg megunta a tulajdonosa, és szabadon engedte a korábban otthon tartott házi kedvencet. Arra a kérdésre, hogy miként lehet hozzájutni ehhez az állathoz, a szakértő azt válaszolta: elsősorban az interneten. Bár korábban - úgy 10 évvel ezelőtt -, még díszállat kereskedésekben is kaphatóak voltak, mára már csak illegális forrásból szerezhetőek be. Az üzletekben anno pár ezer forintért meg lehetett venni a teknősöket, amelyek kicsinek rendkívül aranyosak voltak. Ahogyan azonban növekedésnek indultak, sok tulajdonos megrémült tőlük, hiszen egy a terráriumba bedobott egeret, vagy patkányt, szinte másodperc alatt felfalnak, vagy legalábbis gond nélkül kettéharapnak.

Elképzelhető, hogy pont ezek az állatok kerültek ki mostanság a szabadba, ugyanis körülbelül 10 év kell ahhoz, hogy veszélyessé fejlődjenek, igazi ragadozókká váljanak.

Szaporodni alapvetően nem szoktak, mivel általában csak egyet-egyet engednek el a gondatlan tulajdonosok. Az tény, hogy több helyről is kaptak már visszajelzést, hogy láttak aligátorteknőst, elsősorban horgászok, így ha mégis találnának maguknak párt és a környezet is alkalmas számukra, akkor nem kizárt a szaporodási lehetőség sem. Az is aggasztó tény, hogy veszélyt jelentenek számos hazai fajra, például a mocsári teknősre, amely az egyetlen őshonos teknős nálunk. Az aligátorteknősök képesek arra, hogy leharapják az óvatlan mocsári teknős végtagjait. Korábban a margitszigeti halastóban és több horgásztóban is jelezték az aligátorteknős jelenlétét. A mostani esetet megelőzően a Kopaszi-gát közelében láttak egy, a mostani példánynál jóval nagyobb egyedet.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a megunt állatokat nem merik a tulajdonosaik leadni, mert félnek a büntetéstől, ugyanis tartásuk komoly pénzbüntetést vonhat maga után. Jó lenne, ha olyan törvényi szabályozás születne, amely nem rettentené el a tulajdonosokat a leadás lehetőségétől. Both Zoltán elmondta azt is, hogy naponta három-négy hívást kap veszélyes állatok közterületen történő észlelése miatt. Ahogyan fogalmazott: „ketyeg a terrarisztikai időzített bomba”.

A most felfedezett aligátorteknőst megpróbálják befogni. Több csapdát is elhelyeztek az érintett szakaszon, folyamatos ellenőrzés alatt tartva a területet. Sikeres befogás esetén az állat várhatóan a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója lesz. A szakértő addig is óvatosságra int, észlelés esetén a +36-703-229-976-os telefonszámot lehet hívni.

AdamRos