Egyik kedves olvasónk fáradhatatlanul jár utána azoknak a bosszantó mindennapi problémáknak, amelyekre a legtöbben csak fáradtan és lemondással legyintenek. Írtunk már a betegszállítás fonákjairól, a fapados utazások többletköltségeiről, az egyik nagy mobilcég adathalász-gyanús eljárásáról, valamint a banki ügyfélszolgálatot is megpiszkáltuk. Most viszont olyan cégről van szó, amely esetében választásunk sincs: olvasónk a Magyar Posta körmére nézett.

Tisztelt Szerkesztőség!

Ezt a levelet azért küldöm a Hírhatárnak, mert azt gondolom, történetem hűen tükrözi az állampolgárok kiszolgáltatottságát a Magyar Postával szemben. Én az elmúlt időben sok levelet küldtem mind elektronikus úton, mind hagyományos postai szolgáltatás keretében. Ugyanígy nagyon sok levelet kaptam elektronikus úton, míg a hivatalos döntéseket az illetékesek hagyományos postai úton is eljuttatták hozzám. Így merült fel az alábbi két probléma, melyekből nyilvánvalóvá válik, hogy igencsak kiszolgáltatott az ember a monopóliummal rendelkező céggel szemben.

Egyik panaszom azért volt, mert a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Budapest a posta pecsét alapján 2014. március 10-én adta fel postai szolgáltatásba a nekem pontosan megcímzett levelet. Ez a levél 2014. március 12-én Törökszentmiklóson volt, mint a hátára nyomott postai pecsétből kiderül. NEM TUDNI, MIT KERESETT OTT HIVATALOSAN! Én 2014. március 17-én kaptam meg Gyöngyösön. Számomra érthetetlen, hogy a levelem mit keresett hivatalosan (!) Törökszentmiklóson és az, hogy egy levél Budapestről több mint egy hétig jön, ezután kapom kézhez.

Másik panaszom azért volt, mert Gyöngyösön, a 2.sz. Postán három ajánlott, tértivevényes, elsőbbségi levelet adtam fel, melyet a tértivevény nyilvántartása szerint 2014. március 19-én kézbesítettek is. Részemre azonban a tértivevény csak 2014. március 25-én lett kézbesítve. Számomra elfogadhatatlan, hogy a 2014. március 19-én kézbesített elsőbbségi, ajánlott, tértivevényes levél visszajelzését csak 2014. március 25-én kapom kézhez.

Én úgy gondoltam, hogy a probléma fogyasztóvédelmi probléma, melyet megpróbáltam rendezni a területileg illetékes Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél elektronikusan, azonban értesítettek arról, miszerint ezen panasz kivizsgálása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladata, aminek okán áttették panaszomat oda. Természetesen megkerestem panaszaimmal a székhely szerinti illetékes Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, melytől ugyanezt a választ kaptam. Számomra lényeges a valóságnak megfelelő panaszkezelés, melynek következtében mind a két panaszommal megkerestem a Magyar Posta Ügyfélszolgálatát is.

A Posta ügyfélszolgálata 2014. március 26-án küldött számomra egy magyarázó levelet, melyben indokolva leírja, hogy mi és miért, hogyan, valamint milyen határidőre történik a Magyar Postánál a hatályos Általános Szerződési Feltételek szerint. Ebben egyrészt az szerepel, hogy a nem elsőbbségi levélküldemények legalább 85%-t a feladást követő harmadik, legalább 97%-t a feladást követő ötödik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni azok kézbesítését. A közöltek alapján az 1. számú panaszomban leírtak kritikája megalapozott, hiszen több mint 5 munkanap telt el a Nyugdíjfolyósító által feladott levélküldemény kézbesítéséig.

Másrészt az szerepel, hogy a vonatkozó előírásokban foglaltakat a Magyar Posta teljesítette azzal, hogy a feladástól számított második munkanapon kézbesítette azt. Ezt a kézbesítést el is ismerem. Szintén szerepel benne, hogy a tértivevényt a kézbesítéstől számított negyedik munkanapon teljesítette. Ezt a kézbesítést el is ismerem.

Azt nem tudom elfogadni, miszerint „AZ ELSŐBBSÉGI SZOLGÁLTATÁS NEM IDŐGARANTÁLT”, hiszen én a tértivevénnyel és ajánlott szelvénnyel együttesen rendeltem meg az elsőbbségi szolgáltatást. Ebből adódóan a tisztelt Ügyfélszolgálat által tett konklúziót sem tudom elfogadni, miszerint „a fentiek értelmében a küldemények kézbesítése, illetve a tértivevény lapok visszaérkezési ideje is az átlagos átfutási időn belül volt.”

Nem szerepel a Magyar Posta Általános Szerződési Feltételeiben sehol, hogy csak arra a levélpostai küldeményre vonatkozik az elsőbbségi kritérium, amelyik a célhelyre ér, arra pedig nem, ami visszaérkezik. A külön postai szolgáltatás leírásában sem szerepel. Tehát olyan szolgáltatásért is fizetek különdíjat, amelyet ab ovo nem teljesítenek.

Számomra ez érthetetlen és elfogadhatatlan, ezért panaszomat kiegészítve még külön is benyújtottam a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz. Sok reményem nincs a kedvező kivizsgálás terén, azonban abban reménykedem, hogy mások is szóvá teszik ezt a problémát az illetékeseknek, ami talán generál egy pozitív változást.

Tisztelettel:

Borsi Miklós