| Mekkora nyugdíjad lesz napi 1 doboz cigaretta árából? |
|
| 2014-04-15 20:18:07 |
Mekkora nyugdíjad lesz napi 1 doboz cigaretta árából? Elsőként szögezzük le, hogy ez a cikk nem a dohányosok ellen íródott. A cigaretta helyett nyugodtan szerepelhetne a címben a reggeli kávé + péksütemény, a napi szintű ételrendelés, vagy az indokolatlan autóhasználat is. A lényeg mindegyik kártékony szokásban ugyanaz: bár naponta csak alig észrevehető összeget emésztenek fel, mégis, ha a hónap végén összeadjuk, hogy mennyit költünk rájuk, gyakran a fizetés igen nagy százalékával fogunk szembesülni. Ráadásul ezek a költések egy nagyon kis odafigyeléssel elkerülhetőek lennének.
Egy doboz cigaretta ára 2014-ben már átlagosan 1.000 Ft, így könnyen kiszámolható, hogy bizony nem nehéz egy hónapban akár 30.000 Ft-ot is elfüstölni. Ez évente 360.000 Ft költséget jelent, amelyet arra fizetünk ki, hogy az életünket módszeresen és saját akaratból megrövidítsük. Persze közben panaszkodunk, hogy nincs pénzünk félretenni, és hogy máról holnapra élünk, de a cigarettáról nem vagyunk hajlandóak lemondani. Nem célom, hogy a jelen cikkel bárkit is leszoktassak a dohányzásról, ha azonban annyit elérek, hogy a kedves olvasó csak néhány percig is elgondolkodik, akkor már megérte elkészíteni ezt az írást.
Cigi helyett nyugdíj előtakarékosság
Kalandozzunk el egy picit és tételezzük fel, hogy ezt a havi 30.000 Ft dohánypénzt nem magunk ellen, hanem saját magunk javára fordítjuk: félretesszük a majdani nyugdíjunkra. Azzal most ne foglalkozzuk, hogy hova fizetjük be ezt a pénzt, lehet az önkéntes nyugdíjpénztár, nyesz számla vagy nyugdíjbiztosítás is, a lényeg, hogy óvatosan a költségek levonása után csak évi 2%-os reálhozammal számoljunk, azaz ennyivel lépjük túl az inflációt az évente.
A havi 30.000 Ft-ot tehát nem dohányárura költjük, hanem félretesszük időskorunkra. Mindezt persze kortól függően annyi ideig, ahány évünk hátra van még a nyugdíjig. A megtakarítás szépen duzzad, a lejáratkor pedig nem egy összegben kérjük a kifizetést, hanem járadékban. Havonta ugyanolyan összegű járadékban, amely természetesen követi az inflációt. A járadékot számoljuk, a nyugdíjba vonulás időpontjától számított 15 éves időszakra. Ez 65 + 15 = azaz a 80. életévünkig jár. Ma a KSH adatai szerint átlagban körülbelül ennyit él egy magyar nyugdíjas.
Nézzük meg, hogy ez a havi 30.000 Ft az évek, és a kamatos kamat kemény munkájának köszönhetően 15 éven keresztül mekkora nyugdíj kiegészítést jelentene nekünk. A havi privát nyugdíjjáradékot természetesen jelenértéken számoljuk ki, azaz ne azt vegyük alapul, hogy forintban akkor mennyit fogunk kapni, hanem hogy az a jövőbeni összeg az inflációt is figyelembe véve ténylegesen mennyit fog érni. Csak így kaphatunk reális képet. Íme a táblázat:
 Időzzünk el egy picit a számok mellett és nézzük meg csak az arany középutat, azaz a 40-es korosztályt. Kedves negyvenesek! Tudtátok-e, gondoltátok-e volna, hogy havi 90.756-Ft-tal magasabb nyugdíjat fog jelenteni nektek az a tény, ha napi 1.000 Ft-ot spóroltok bármilyen rossz szokásotokon és az így kapott pénzt inkább félreteszitek magatoknak? Napi ezer szemben a havi 90 ezerrel, azt hiszem, ez egy túlontúl korrekt üzleti ajánlat.
Ez a szám pedig akkor válik igazán sokkolóvá, ha megnézzük, hogy ugyanezen korosztály képviselői, ugyanakkora jövedelmi szint mellett, előtakarékosság nélkül, kizárólag csak az államra támaszkodva mekkora öregségi nyugdíjra számíthatnak.
Ilyen lesz a jövő nyugdíja előtakarékosság nélkül
Az egyszerűség kedvéért modellezzük le az átlag magyar munkavállalót, és egyezzünk ki azzal, hogy havi 150.000 Ft-os nettó bejelentett jövedelemmel rendelkezünk. Egészítsük ki az előbbi táblázatot, és nézzük meg most azt is életkortól függően, hogy a 150.000 Ft-os nettó bejelentetett jövedelem mellett, a hatályos nyugdíjszámítási törvény szerint mekkora állami nyugdíjra számíthatunk.
 Egy most 40 éves munkavállaló 25 év múlva, 65 éves korára a jelenlegi 150.000 Ft-os nettó jövedelme helyett mindössze 76.544 Ft-ot fog megkapni az államtól nyugdíj címén. Ez csaknem 50%-os jövedelem csökkenést jelent!
Ez az öregségi nyugdíj természetesen egy közelítő becslés, az egyszerűség kedvéért a kiszámításakor itt átlagértékekkel számoltam. Az adatok a www.nyugdijbiztositas.com portál nyugdíj kalkulátora alapján kerültek kiszámításra.
Ha pedig összevetjük ezt a jövőbeni várható állami nyugdíjat azzal a havi nyugdíjkiegészítéssel, amelyet a saját nyugdíj előtakarékosságunk termelne meg nekünk, akkor lepődünk meg igazán.
Az arány 118%, azaz 18%-kal több pénzt vehetünk ki havonta a „dohányzási pénz”–ből, mint amekkora az a nyugdíj, amit várhatóan az állam fog nekünk biztosítani. A kettőt együtt összeadva pedig 167.300 Ft-os összes öregségi nyugdíjunk lesz, amely viszont már több is mint a fizetésünk.
Rajtad múlik, hogy melyiket választod!
A fenti cikket és számokat érdemes mindenkinek a saját életére kivetítve átgondolnia. Milyen költéseim vannak, amelyek minden nap előjönnek? Hogyan tudnék ezeken legalább egy kicsit faragni? Valóban szükséges ez a költés az életemben, vagy ha egy hangyányival több energiát rakok bele a dologba, akkor lehet, hogy az egészet meg tudom spórolni? Minden a jelenben feleslegesen elköltött forint a jövőbeni életszínvonalunk csökkenéséhez járul hozzá, legyen az cigaretta, vagy bármilyen más helytelen berögződés. A döntés a mi kezünkben van, a megvalósítás pedig sokkal könnyebb, mint gondolnád: holnaptól kezdd el írni az okostelefonodba, vagy a noteszedbe, hogy mikor, mire és mennyit költesz! Minden egyes esetet írj fel, amikor pénzt adsz ki a kezedből és hidd el, saját tapasztalatomból kiindulva megígérem neked, hogy 3 hónap alatt rá fogsz jönni, hogy hol folyik ki a pénz a zsebedből!
Izgalmas tapasztalást és eredményes munkát kívánok!
Deák Ferenc István
|
