A Jobbikos veresegyházi képviselő, Szalontai Boldizsár elkezdte az „Alázzuk meg a szegény embert” – játszmát, és a játék első lépéseként, az előterjesztése alapján azt kéri, hogy azok nevét, és lakcímét, valamint a tartozásuk összegét, akik az önkormányzat saját adónemeként megállapított adónemeket nem fizetik meg az önkormányzat számára határidőben, tegyék közzé egy szégyenlistán. Gondolatban elkezdtem kisakkozni a képviselő úr által megnyitott sakkjátszmát. Nincs könnyű dolga a sötét sakkfigurával játszó embernek, hiszen a világos egyből Vezérrel nyitott…
Természetesen megértem ezt a nyitást. Hiszen szegény az önkormányzat, mivel nem él a pályázatok által adott lehetőségekkel, és nem végez gazdasági tevékenységet sem, ennek okán kizárólag a saját adóneméből képes bevételt generálni. Ez a bevételi forrás viszont apadni látszik. Annak, hogy a lakosság nagy hányada nem tudja megfizetni határidőre ezeket az adónemeket, gondolom az az oka, hogy galád módon, szándékosan elszegényedett, csak azért, hogy kiszúrhasson az önkormányzattal. Mivel ezt a cselekményt előre megfontolt szándékkal követte el az illetékességi területen élő állampolgár az önkormányzat ellen, így teljes mértékben jogszerűnek érzi a képviselő úr, hogy a renitens emberek nevét és lakcímét közszemlére tegye.
Mi legyen az első viszontlépésem erre a nyitásra? Megfogom a sötét Parasztot, és előre tolom. Igaz, gyenge védekezés, meg sem tudom vele közelíteni az ellenfél Vezérét, viszont ez a „sötét Paraszt” egy aduász. Mert tud gondolkodni. Elmondom, hogyan gondolkodik: megfizetném én a munkanélküli segélyemből, a minimálbéremből, vagy éppen a GYES ellátásomból, és egye fene, még a rokkantnyugdíjamból is a kommunális adót (mert gépjárművemet már elvitte a bank), csakhogy a héten fizettem be a gyermekem iskolai étkeztetését. Szégyellem is magam erősen, mert hát hiába kértem az önkormányzatot, hogy támogassa az iskolai étkezést – nem tette. Tudom, szegény sorsú az önkormányzat, nincs erre lehetősége.
Én megértem. Mikor kértem, hogy ő is értse meg, miért kérem ezen adónem méltányosságból való elengedését, hiszen én magam is szegény vagyok, nemcsak ő, ezt a kérelmet elutasította azzal, hogy sajnos nem engedheti meg magának a méltányosság luxusát. Én ezt is megértem. Mikor átmeneti segélyt kértem, Karácsony előtt a gyógyszereim kiváltásához, akkor is csak a legminimálisabb összeget kaptam meg, mondván: szegények vagyunk, sajnos nem jut több. Rendben, én ezt is megértem. Hiszen pontosan jól tudom azt: milyen érzés szegénynek lenni, így mélyen együtt is tudok érezni az önkormányzattal, amikor ő is arra kényszerül, hogy panaszkodjon azért, mert szegény…. Én mindent megértek, én nem támadok. Meg sem közelítem a világos Vezért, mert azonnal leüt a pályáról, hiszen nem védi Futó a hátamat. … Azért egy kósza gondolatot elengedek még: a jelzálog hitelszerződésemben a lakásom értéke a fele, vagy a harmada annak az értéknek, mint ami az önkormányzat által kezelt adóérték-bizonyítványban szerepel – márpedig én ezen bizonyítványi érték 10%-át vagyok köteles befizetni az önkormányzatnak. A sötét Paraszt itt megáll, tétován körülnéz, és megmakacsolva magát nem mozdul a világos Vezér felé. Mert nem tudja, ki hazudik. A bank, vagy az önkormányzat? Hiszen mindketten nagy emberek, és okosabbak, képzettebbek, mint egy sötét Paraszt, de valami itt nincs rendjén. Hiszen, ha a jelzálogszerződést nézzük, az abbéli érték alapján nem volna ennyi a kommunális adó. Viszont, ha az adóérték-bizonyítvány adatait nézzük, az alapján, ha kilakoltatnak, utána már nem tartoznék a banknak.
…. Szegény, kis, sötét, gondolkodó Parasztom itt, a nagy eszmefuttatásban már nemcsak megtorpan, hanem elveszíti a játék fonalát, és inkább eldől, megadva magát, minthogy a világos Vezér kiüsse.
Megfogom hát a Vezéremet az első igazi viszontlépéshez. A Vezéremnek neve is van: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról – ez az önkormányzatok Fekete Vezére. Mert ő bizony megmondja a tutit. Nincs appelláta, a világos Vezérnek, ha törik, ha szakad, alkalmazkodnia kell a sötét Vezérhez. A sötét Vezér segítségül hívja a Huszárt.
Az ő neve: 18.§. Huszár azt mondja: a jegyző nyilvántartást vezet a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása és az ellátás folyósítása céljából. Huszár kijelenti: márpedig az ezen a listán szereplő nevek nem szerepelhetnek világos Vezér szégyenlistáján. Hiszen ha a Huszár listáján szereplő nevekkel kifizettetik a több, mint 50 000 Ft tartozását, akkor ezt az ellátását nem kapja 2 egész (vagy a tartozásától függően több) hónapon keresztül. A sötét Vezér most a Futójához fordul, és játékba hívja őt.
A Futót 49.§.-nak hívják, és a világos Vezér elé állva kijelenti: az önkormányzat a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében közgyógyellátást biztosít. Futó azt is kijelenti: erről világos Vezérnek szintén nyilvántartása van, ez viszont azt jelenti, a közgyógyellátásban részesülő emberek sem szerepelhetnek a világos Vezér szégyenlistáján. Hiszen nem annak az embernek kell szégyellnie magát, aki a gyógyszerei kiváltását sem tudja finanszírozni - és erről az önkormányzatnak is tudomása van -, hanem annak kell szégyellnie magát, aki ennek ellenére még követel rajta. Egyik kezemmel simogatok, a másikkal pofon ütök? … A vezér utolsó lépésként a Bástyát állítja csatarendbe.
A Bástya neve: 55.§. Beceneve: Adósságkezelési Szolgáltatás. A Bástya megingathatatlan. A Bástya immáron a világos Vezér mellett közvetlenül, a sötét Vezér fedezékében, rendíthetetlenül áll, és azt mondja: Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A Bástya halkan odasúgja még azt is: a települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot, vagy személyt, akinek az adóssága meghaladja az 50 000 Ft-ot (minő érdekes, hogy a szégyenlistára kerülésnek szó szerint ugyanez a feltétele…), és akinek adósságai valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi. A Bástya még mindig nem fogja be a száját, hanem mondja, és mondja: azoknak is jár, akik közüzemi díjhátralék okán a szolgáltatást kikapcsolták, sőt, azoknak is, akinek devizahitel tartozásuk van. A Bástya egy pillanatra elhallgat, és figyelmesen nézi a világos Vezért. Azon meditál, hogy ez a fogalomértelmezési zavar még gyógyítható. Talán.
Nagy levegőt véve sötét Bástya tovább folytatja: az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe vont adósság 75%-át, és összege legfeljebb 300 ezer Ft, illetve meghatározott esetben legfeljebb 600 ezer Ft lehet.
Sakk-matt.
Itt az ideje, hogy világos Vezér ránézzen a világos Királyra, és jelentse ki azt a tényt: ha nem vagyok képes felvenni a harcot a sötét Vezérrel, akkor ne lépjek a lábára….
Memento: Ha egy önkormányzat nem hajlandó adósságrendezési szolgáltatást nyújtani akkor, amikor erre a célra a központi költségvetés terhére normatív támogatás igényelhető, akkor azt az önkormányzatot kell szégyenlistán közétenni, kiemelve a Szociális Bizottság munkáját. Hiszen ezzel a szégyenlista gondolattal csak azt bizonyítják, mint az apa, aki pofon üti a fiát: tehetetlen vagyok, mert nem tudok kezelni és megoldani egy helyzetet, de nem szégyellem magam. Szégyelld magad te!
Emellett még egy fegyvertényről említést szükséges tenni: őt pedig úgy hívják: 2004. évi CXL törvény. Beceneve: Törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól. Nem fűznék hozzá sok kommentárt, hiszen a §.-ok magukért beszélnek:
17.§.: „A hatósági eljárás tartalma alatt – különösen az iratokba való betekintés engedélyezésénél – a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME BIZTOSÍTVA LEGYEN.” – azt hiszem az elmaradt adónem behajtása és követelése az önkormányzat részéről hatósági eljárásnak minősül, hiszen az adóosztály a követelés jogosultja, nem?
50.§.: „A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni.” – Tehát érdemes a szégyenlista felállítása előtt felderíteni a tartozások okait, és a megoldatlan társadalmi helyzetért felelős személyt előállítani.
68.§.(3.): „Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve a jogszabályban alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.” – Nos, nem hinném, hogy a közvélemény pletyka-éhségének kielégítése jogszabályon alapuló kötelezettsége volna az önkormányzatnak. Jó, mondhatják: csak a neveket, lakcímeket és a tartozás összegét teszik közszemlére, nem iratot. Csakhogy ez a lista hivatalos iratok alapján íródik. Ez pedig azt jelenti: akárha megosztanák a közvéleménnyel ezen hivatalos iratok tartalmát úgy, hogy a jogosult nem adta ehhez a hozzájárulását.
135.§. (1.): „Ha a kötelezett a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem róható fel, és hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, VAGY AZ SZÁMÁRA ARÁNYTALANUL NAGY TERHET JELENTENE, kérelmére a végrehajtást foganatosító szerv fizetési kedvezményt engedélyezhet. A végrehajtási eljárásban fizetési kedvezményként a késedelmi pótlék is elengedhető, akár önállóan, akár más fizetési kedvezmény mellett. „ – Nos, ha az ügyfél bizonyítja, hogy alig nulla forint bevételből nem képes megfizetni az önkormányzati követelést, kéri a méltányosságból való elengedést, illetve részletfizetést, akkor a késedelmi kamattal terhelt összeg már nem is annyi, amennyi. Akkor elérte, vagy nem a szégyenlistás közzétételi értékhatárt a tartozása?
149.§. (1.): „A végrehajtást elrendelő hatóság az eljárást megszünteti, ha e.) a további végrehajtási cselekménytől eredmény nem várható.” – Márpedig erős a gyanúm, hogy aki bárminemű szociális ellátási formában részesül, az nem fog tudni fizetni, még akkor sem, ha megszégyenítik.
… és még valami: Képviselő úr! A zsarolás és kényszerítés a Btk. szerint bűncselekménynek minősül. Ha valaki ezt hivatalával visszaélve követi el, az már minősített esetnek is számíthat.
Tóth Anna
Tegyünk Együtt a Gyermekszegénység Ellen Közhasznú Egyesület elnöke
Szalontai Boldizsár felháborodott fenti cikkünkön - szerinte valótlanságok özönét tartalmazza az írás. Észrevételeit IDE KATTINTVA olvashatják!
