PEST MEGYEI HÍRHATÁR - Visszatért Budapest környékére az aranysakál

PEST MEGYEI HÍRHATÁR
   
 2020.04.06.
 Hétfő
Ma Vilmos, Bíborka napja van.
Holnap Herman napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2016. 02. 27. 08:33     


Visszatért Budapest környékére az aranysakál
A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei szerint ismét jelen van a főváros környéki erdőkben az aranysakál. Az emberre nem jelent veszélyt a közepes testtömegű emlős ragadozó, amely, úgy tűnik, hogy mára ismét természetes élethelyül választotta a budai- és pilisi erdőket.

 
Az aranysakál a XIX. század végével szinte teljesen eltűnt az országból, olyannyira, hogy ezt követően csupán kétszer - 1937-ben és 1942-ben - észlelték a jelenlétét. Emiatt a közvélemény is jóval kevésbé ismeri, mint a rókát vagy a farkast. Népies nyelven nádi farkasként vagy kis farkasként emlegették az aranysakált. 
 
Az állatfaj eltűnése a vizes élőhelyek megfogyatkozásával és az 1960-as évekig uralkodó nézettel, amely a ragadozó fajok irtására törekedett, magyarázható. Életképes állományai abban az időszakban csak a Balkánon maradtak fenn. Az aranysakál populáció innen, a volt jugoszláv államokon keresztül érte el újra Magyarországot, de ez hosszú évek folyamán ment végbe. Az 1990-es évektől Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyéből terjedt tovább az állományuk, 2016-ra már százas nagyságrendben vannak jelen a főváros környéki erdőkben. 
 
Az aranysakál rendkívül sikeres állat, amit főképp annak köszönhet, hogy jól működő közösségben él. Kölykeit jól szervezetten védi, megjelenésében leginkább a rókára hasonlít, csupán színben és méretben adódhatnak különbségek. Elnyújtott üvöltéssel, vagy rövid, jellegzetes vonyító és üvöltő hangokkal kommunikál, melyet általában napnyugta után egy órával hallat. 
 
Magyarországi táplálkozását tekintve „rágcsálóspecialistának” mondható, elsősorban kisemlősöket, a mezei egereket és a pockokat kedveli. Azonban olykor a csülkös állományra, őzre, dámszarvasra, vaddisznóra is szemet vethet.
 
A csúcsragadozók, mint az aranysakál is, fontos tényezői és fenntartói az erdei ökoszisztéma egyensúlyának. Amikor egy-egy őshonos állat vagy növény eltűnik a rendszerből, ez az egyensúly megbillenhet. Az aranysakálok megtelepedésének folyamatát a biológus-szakma üdvözli, mert ezáltal az erdei ökoszisztéma sokfélesége gazdagodik, illetve hozzájárul az erdő önszabályozó folyamatainak javulásához is.
 
Fotó: Vajda Bertalan/Pilisi Parkerdő Zrt.
 
Kertész Z István

További hírek

  Napirendre tűzhető a Fidesz kizárása a Néppártból
2020. 04. 03. 11:54 pestmegyei-hirhatar.hu
  Ingatlanhirdetésből tudták meg a diákok, hogy eladják az iskolájukat
2020. 04. 03. 11:54 pestmegyei-hirhatar.hu
  Fasiszta diktátorként ábrázolja Orbánt egy holland újság
2020. 04. 02. 19:59 pestmegyei-hirhatar.hu
  A koronavírushoz hasonlította Orbánt Donald Tusk
2020. 04. 01. 20:09 pestmegyei-hirhatar.hu
  Róna Péter hétfőtől diktatúrával számol Magyarországon, szerinte Orbán barbár világot képvisel
2020. 03. 31. 12:58 pestmegyei-hirhatar.hu
  A járványveszély közepén indít kormánypropagandát a kormány
2020. 03. 30. 16:29 pestmegyei-hirhatar.hu
  Az állam kisajátította Karinthy örökségét, az önjelölt(?) utódot leléptették
2020. 03. 29. 12:32 pestmegyei-hirhatar.hu
  Holnaptól katonai vezetés alatt működnek a magyar kórházak
2020. 03. 29. 12:32 pestmegyei-hirhatar.hu
  Attól a csúnya EU-tól kétezer milliárd forintnyi gyorssegélyt kap a kormány
2020. 03. 28. 11:13 pestmegyei-hirhatar.hu
  Máris megbukott a fővárosi önkormányzat ingyenes napilapja – azonnali hatállyal távozott a főszerkesztő
2020. 03. 25. 19:39 pestmegyei-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport