PEST MEGYEI HÍRHATÁR - Visszatért Budapest környékére az aranysakál

PEST MEGYEI HÍRHATÁR
   
 2020.07.13.
 Hétfő
Ma Jenő napja van.
Holnap &Őrs napja lesz.
   EUR árfolyam
   ;/Rate Ft
   CHF árfolyam
   ;/Rate Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2016. 02. 27. 08:33     


Visszatért Budapest környékére az aranysakál
A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei szerint ismét jelen van a főváros környéki erdőkben az aranysakál. Az emberre nem jelent veszélyt a közepes testtömegű emlős ragadozó, amely, úgy tűnik, hogy mára ismét természetes élethelyül választotta a budai- és pilisi erdőket.

 
Az aranysakál a XIX. század végével szinte teljesen eltűnt az országból, olyannyira, hogy ezt követően csupán kétszer - 1937-ben és 1942-ben - észlelték a jelenlétét. Emiatt a közvélemény is jóval kevésbé ismeri, mint a rókát vagy a farkast. Népies nyelven nádi farkasként vagy kis farkasként emlegették az aranysakált. 
 
Az állatfaj eltűnése a vizes élőhelyek megfogyatkozásával és az 1960-as évekig uralkodó nézettel, amely a ragadozó fajok irtására törekedett, magyarázható. Életképes állományai abban az időszakban csak a Balkánon maradtak fenn. Az aranysakál populáció innen, a volt jugoszláv államokon keresztül érte el újra Magyarországot, de ez hosszú évek folyamán ment végbe. Az 1990-es évektől Somogy, Baranya és Bács-Kiskun megyéből terjedt tovább az állományuk, 2016-ra már százas nagyságrendben vannak jelen a főváros környéki erdőkben. 
 
Az aranysakál rendkívül sikeres állat, amit főképp annak köszönhet, hogy jól működő közösségben él. Kölykeit jól szervezetten védi, megjelenésében leginkább a rókára hasonlít, csupán színben és méretben adódhatnak különbségek. Elnyújtott üvöltéssel, vagy rövid, jellegzetes vonyító és üvöltő hangokkal kommunikál, melyet általában napnyugta után egy órával hallat. 
 
Magyarországi táplálkozását tekintve „rágcsálóspecialistának” mondható, elsősorban kisemlősöket, a mezei egereket és a pockokat kedveli. Azonban olykor a csülkös állományra, őzre, dámszarvasra, vaddisznóra is szemet vethet.
 
A csúcsragadozók, mint az aranysakál is, fontos tényezői és fenntartói az erdei ökoszisztéma egyensúlyának. Amikor egy-egy őshonos állat vagy növény eltűnik a rendszerből, ez az egyensúly megbillenhet. Az aranysakálok megtelepedésének folyamatát a biológus-szakma üdvözli, mert ezáltal az erdei ökoszisztéma sokfélesége gazdagodik, illetve hozzájárul az erdő önszabályozó folyamatainak javulásához is.
 
Fotó: Vajda Bertalan/Pilisi Parkerdő Zrt.
 
Kertész Z István

További hírek

  Osztálykirándulás helyett perre mennek a pécsi gimnazisták
2020. 07. 08. 17:54 pestmegyei-hirhatar.hu
  Zsinagógában került hálatáblára Orbán Viktor neve
2020. 07. 07. 18:02 pestmegyei-hirhatar.hu
  615 milliót adott a kormány a ciszterci rend siófoki apartmanházára
2020. 07. 07. 18:00 pestmegyei-hirhatar.hu
  Nem megy börtönbe a fideszes pedofil ex-diplomata
2020. 07. 06. 19:53 pestmegyei-hirhatar.hu
  Félmilliárd forint közpénzt kap a Kurultáj nevű ősmagyar revü
2020. 07. 05. 17:38 pestmegyei-hirhatar.hu
  Lesz baj: Nem taxizhat, akinek priusza van
2020. 07. 03. 19:58 pestmegyei-hirhatar.hu
  Szikora Róbert szereti Orbán Viktort – nem kicsit, de nagyon
2020. 06. 30. 21:23 pestmegyei-hirhatar.hu
  Elárverezték a „vasalódeszkás” tanár híres szemléltetőeszközét
2020. 06. 30. 21:23 pestmegyei-hirhatar.hu
  Plusz 20 milliárdot kap kormánypropagandára a köztévé
2020. 06. 26. 20:27 pestmegyei-hirhatar.hu
  109 millió forintot hozott az 52 milliárdból épült állami tesztpálya
2020. 06. 26. 20:27 pestmegyei-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport