Szűkül a haragos sikló élőhelye, ezért már 2012-ben a Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. közös projekt keretében a budaörsi Farkas-hegyen élőhely-rekonstrukciós munkálatokat végzett.
A haragos sikló onnan kapta nevét, hogy viselkedése támadó jellegű is lehet, testhossza a két métert is elérheti. Harapása nem mérgező, de hegyes fogaival fájó sebeket tud okozni. A rákosi vipera mellett hazánk legveszélyeztetettebb hüllőfaja, amelynek fennmaradását segíti elő a tavalyelőtti terület-rendezés. Most - összefoglaló nevén – a Budaörsi kopárokra a haragos siklóról szóló tájékoztató tábla került ki. Így a kirándulók is kellőképpen informálódhatnak e ritka és veszélyeztetett hüllő tulajdonságairól, fokozott védelmének okairól.
Az informálás ebben az esetben is igen fontos, hiszen a lakosság körében még mindig riadalmat keltenek a siklók, pláne a nagyméretűek – és sokszor veszélyes kígyóknak nézik őket. Az élőhely-védelem, amely hosszútávon csak a lakosság, a kirándulók együttműködésével, megértésével lehetséges, fontos feltétele a haragos siklók életlehetőségének megóvásában.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Kertész Z István
