![]() |
|
|
|
Tweet |
|
|
![]() |
|
Az 1940-es évek második felében és szakaszosan az 1950-es és 60-as években időnként némi engedményeket tett az éppen regnáló hatalom, volt, hogy még turistajelzéseket is felfesthettek, de alapjában a kirándulók elől egészen az 1980-as évekig zárt zóna maradt. Így a turisták kényelmét szolgáló berendezések sem létesültek errefelé, csupán néhány kunyhó jelentette a civilizációt.
Persze ezek is a vadászoknak létesültek, esetleg az erdőőröknek, de nem a turistáknak. Azért, ha valaki bejutott a területre, rossz idő esetén igénybe vette ezeket. Most három kunyhóról szólunk részletesebben.
A Cseresznyés völgyi, fából épült de fűthető kunyhónak már csak a helye található meg, egy kis lapos rész van bemélyítve a völgyet határoló egyik hegyoldalban.
Innen nem messze az Éles-kő gerincén áll a korábbi nevén Ilonka lak, ma Ilona lak. Az egyszerű, téglafalas nyitott kunyhót körülbelül húsz éve a helyi erdészet átépítette és jelentősen kibővítette.
A Nagy-Kopasz-hegy nyugati oldalában, a csemetekertnél lévő réges-régi gerenda kunyhót tavaly döntötték le ismeretlenek. Bár a kis építmény már nagyon rossz állapotban volt, kellő akarat esetén helyre lehetett volna hozni.
Azért lenne fontos néhány építmény ezen a vidéken is a turistáknak, mert eső, vihar esetén több mint száz négyzetkilométeres erdős területen semmiféle menedéket nem találni.
Kertész Z István/képek a szerző gyűjteményéből |
|
|
|