Pilisvörösváron hivatalosan is két neve van a kertvárosias résznek, a közbeszédben, a köztudatban a helyiek továbbra is Szabadságligetnek hívják, és szintén ez a MÁV megállójának is az elnevezése. A község képviselőtestülete viszont visszanevezte a településrészt Karátsonyiligetnek, a volt grófi birtok alapján. A Volánbusz az új menetrendváltástól nevezte át a megállót, nem bírt ellenállni a "mindent nevezzünk vissza" aktusnak.
Ez a településrész az 1920-as években kezdett „kifejlődni” amikor is a Karátsonyi család pénzéhsége elérte azt a szintet, hogy mezőgazdasági területének egy részét felparcellázza. Idővel egyre többen vásároltak itt házhelyet, és a telep teljesen összenőtt Pilisvörösvárral. Például az 1930-as években báró Karátsonyi Jenőné a birtokához tartozó óriási erdőterületre csak az előzetes engedéllyel rendelkező turistákat engedte be, de az engedélyt nem volt könnyű megszerezni. Nem egyszer előfordult, hogy lovas csendőrökkel vezettetett ki maguktól bemenő kirándulókat.
A II. világháború után eltörölték a nemesi kiváltságokat és államosították a birtokaikat is. Szabadságliget egyre inkább városrésszé vált az idők folyamán, míg az erdők szabadon látogathatóak azóta is. Ja, és lovas csendőrök sincsenek már. Ezért a lakosság döntő többsége – függetlenül a település képviselőinek véleményétől – nem sírja vissza a régi időket, és ki nem ejti a száján a Karátsonyi nevet.
Az autóbuszokon az utasoktól ma is Szabadságliget hangzik el, ha addig kérik a jegyet.
Fotó: Pinczehelyi Tamás
Kertész Z István