A napokban Rónai Egon vendége az ATV Húzós című műsorában Andrassew Iván volt. Andrassew író, költő, újságíró, jelenleg a Népszava rovatvezetője. Táncsics, Szabad Sajtó, valamint Radnóti Antirasszista díjat is magáénak tudhat. Rónai és az újságíró beszélgetésének központi témái a mai magyar politikai élet, az újságírók nehézségei, a Jobbik térnyerése, főként pedig a baloldali, liberális média helyzete volt, amiről megállapították, hogy mint olyan – nincs is.

Igen, Andrassew a Táncsics-díjat is magáénak tudhatja, mert ő bizony nem adta vissza. Köszönhető ez annak, hogy fültanúja volt Balog Zoltán és Pörzse Sándor beszélgetésének, melyben a miniszter azt ecsetelte, milyen jó, hogy a korábbi díjazottak visszaadták a kitüntetést, így megtisztult a díj. Andrassew nem akart ilyen elégtétellel szolgálni nekik.

A mai magyar politikára olyannyira jellemző adok-kapok során rengetegszer érik atrocitások, főként interneten keresztül, írásaira reagálva. Többször felszólították, hogy „takarodjon az országból”, valamint agyonveréssel is fenyegették. Mindezek ellenére ragaszkodik Magyarországhoz, és úgy gondolja, újságíróként „ezt meg kell szokni”. Sőt, ha nincsenek negatív visszajelzések, akkor az újságíró rosszul végzi a munkáját. A publicista szakmában az ember akkor jó, ha vagy szeretik, vagy gyűlölik, hiszen érdekeket ütköztet, érzelmekre hat.

A riporter felvetette, hogy a jobboldal folyamatosan arról beszél, hogy balliberális médiatúlsúly jellemzi a hazai piacot. Hozzátette, mostanában már azért ritkábban halljuk. „Hát hülyén is hangzik. Közben azt látjuk, hogy lényegében nemhogy túlsúly, de balliberális média sincsen”- mondta Andrassew. „Hogy hogy alakult ez ki? Eleinte, én is azt hittem, mint annyi más ember, hogy például a szocialisták egyszerűen hülyék. Tehát annyira hülyék, hogy nem értik, hogy média nélkül nem megy. Valamilyen szinten fönn kell tartani egy ilyen baloldali liberális kultúrát. Aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen eladtak minket, lábon.”

A műsorvezető kérdésére elmondta, hogy két politikai „vállalat” között folyt az osztozkodás, az egyik a szocialisták, a másik a Fidesz volt. Azt nem tudja, hogy milyen előnyökért, lehetőségekért, jobban fialó dologért, de szilárd meggyőződése, hogy tudatosan és tervszerűen leépítették őket. A két oldal megállapodott abban, amit ma látunk. Ami mára kiderült – ez a baloldal részéről öngyilkos akció volt. Ráadásul a Fidesz nem tartotta be a játékszabályokat, mert még azt sem adta meg, amiben megállapodtak… Ha a baloldalnak továbbra sem lesz valamiféle médiarendszere, akkor „vagy megtanulják, hogy hogyan kell például az internetet használni, amit nem tudnak. Azt most egyedül a Jobbik használja jól, és gyönyörűen fejlődnek is.”

Rónai és vendége is egyetértettek abban, hogy az internet a fiatalok megszólításában hatalmas eszköz. Andrassew szerint nem lehet a Facebookra úgy felmenni, hogy ne legyen ott egy jobbikos „hirdetés”. „És egyszer csak azt látod, hogy a saját ismerőseid közül negyvenen, ötvenen lájkolják a jobbikosokat. És utána nézzük, hogy hogyan létezik… Azért ne felejtsük el, hogy a Jobbik rajongóinak vagy tagjainak a fele magasan képzett értelmiségi, ezek nem hülyék.” Véleménye szerint a médián keresztül nagyon jó hívószavakat lehet adni, az pedig, hogy a Jobbiknál ezek alá bújik az antiszemitizmus és a cigányfóbia, már egy másik dolog. A felszínen viszont nagyon értelmes kérdéseket, néha pedig nagyon értelmes válaszokat adnak a különféle létező társadalmi problémákra. Ez az, amit nem tudtak megtanulni a baloldaliak!

„Ma a baloldaliak és a liberálisok gyengébben tudják használni az internetet, mint mondjuk a katolikus egyház, ami abszurd” – mondja Andrassew. A baloldaliak nem tudják, miről van szó, azon siránkoznak, hogy „vidékre nem jut el”, miközben 4-4,5 millió emberhez eljut. De nem tudják, nem értik, hogy mi a jelentősége…

A Jobbikról Rónai azt mondja, sokkal jobban mozog a fiatalok körében, ott van az egyetemeken. Könnyebben szólítja meg ezt a réteget, mint a tradicionális nagy pártok. Andrassew szerint a párt egy mélységes sötétségre építi ezt a taktikáját, emellett azonban van egy intelligens szervező- és hívókészség. A „gyerekekkel”, fiatalokkal könnyű dolguk van, „a trombitaszóra meg a dobszóra nagyon mennek, aztán kijózanodnak”.

Andrassew arról is beszélt, hogy ellenzéki újságírásból nem lehet megélni, nyomorúságosnak nevezte a helyzetet. Azonban ez a szocialisták nyolc éve alatt sem volt másként, legalábbis a Népszavánál biztosan nem – 2010-ben, amikor Orbán Viktor hatalomra került Andrassew a 2002-es fizetésének nagyjából 60 százalékát kereste meg. Ezért nem épült ki baloldali médiabirodalom - folyamatosan leépítették, egyre csökkentették a fizetéseket, erre-arra hivatkozva. Ez egy tudatos politikai cselekvés volt.

Végezetül jól példázza az MSZP kommunikációs helyzetét az alábbi fotó, amit maga Gőgös Zoltán töltött fel Facebook oldalára, majd törölt. 

Fotó: alfahir.hu

Az MSZP számára maradt az ortodox kommunikáció - szólítsuk meg a szimpatizánsokat személyesen.

A modern kommunikáció hiánya már mutatkozik az MSZP „népszerűségi” adataiban, amit jól alátámaszt az időközi választások még eredménynek sem nevezhető helyezése. A párt népszerűségének zuhanásán már kár is csodálkozni, hiszen ahogy sok másra, a saját médiaháttér kialakítására sem fordítottak kellő hangsúlyt, pedig erre láthattak volna iránymutató példát. Sajnos ebben sem ismerték fel időben a lehetőséget, ráadásul még azt is hagyták, hogy elrobogjon mellettük a 21. századi média-express.