Az eredetileg idevezető kikövezett út éppen az ellenkező irányból tette lehetővé, hogy a mai piliscsabai egyetem (Pázmáneum) területén álló laktanyából a katonák legalább hármas sorokban masírozhattak a lőgyakorlatokra. Az útvonalon beépítettek olyan komoly hidat is, amely elbírta az ágyúk súlyát.

A későbbiekben a magyar, majd a szovjet hadsereg használta a bázist. A lőtéren megfordultak az MHSz (Magyar Honvédelmi Szövetség)  tagjai és munkásőrök is. Arról is tudunk, hogy a szovjet katonák idejében az eldobált cigarettás-dobozokat voltak, akik gyűjtögették. Több féle rajzolat volt rajtuk és mindig akadtak még újabbak is.

Ennél azért nagyobb jelentősége van, hogy ezen a helyszínen forgatták a Nobel díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényéből készült film táborjeleneteit. A kerítések, a barakkok igen eredetinek tűntek, sőt a forgatási helyszínt őrző kutyák ugatása szinte megelevenítette a kegyetlen időket. De a barakkoknak többnyire csak két oldaluk volt megépítve és ha valaki fotózni akart, sokáig kellett olyan nézőpontot keresnie, hogy ez ne látszódjon. Viszont a biztonsági őrnek kihelyezett műanyag őrbodegát sehogy nem lehetett kiiktatni, az valahogy mindig belelógott a képbe.

Akik most elsétálnak errefelé, a Nagy-Szénás és a Kis-Szénás egymás felett húzódó hegyvonulatában is gyönyörködhetnek, továbbá két érdekes szikla csábíthatja még erre a kirándulókat, a Csabai Gomba, amely alakjából nyerte a nevét és a Csabai torony, amelyet meg a közeli településről neveztek el annak idején. Nagyjából száz éve, az 1910-es évek elején kezdték el az akkori alpinistáink ezeken a köveken a mászást gyakorolni, akkoriban ezek igen látogatott helyszínek voltak. Ma az országos kékből kiágazó kék háromszög jelzésen érhetők el.

Fotó: Rácz Anett

Kertész Z István