Ha valaki nem hallott volna róla még, úgy tűnik, hogy a 2014 őszi önkormányzati választáson Pásztor Albert nyugalmazott miskolci rendőrkapitány polgármester jelölt lesz. Ő az a volt rendőrségi vezető, aki hivatalos személyként muníciót szolgáltatott azon nem csekély rasszista szavazópolgárnak, és az igényüket kiszolgáló „politikusoknak”, akik a bűnözés eredetét az elkövetők származásában vélik felfedezni.
No és, kedves olvasó, vajon kik támogatják e szakmát tévesztett ex-rendőrkapitányt? Nem, nem az ideológiát magáévá tévő Jobbik, sőt, nem is csak a még vele kacérkodó Fidesz! Nem, hanem az européer, humanista, a szegények és elnyomottak jogaiért kiálló „baloldal” helyi csoportjai.
Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA)n Roma Civil Rights' Foundation
1078 Budapest, Nefelejcs u. 39., Hungary
Tel.:(36) 20/ 478 01 08,
e-mail: romacivilrajt@gmail.com
RPA Válságkezelő Csoport
Sajtóközlemény – Miskolc
Az RPA válságkezelő csoportja egyrészt áttekintette a miskolci üggyel kapcsolatban elérhető statisztikákat és egyéb dokumentumokat, valamint a város vezetőinek az utóbbi hónapokban tett nyilatkozatait. Ezen túlmenően munkánk elsősorban az érintett roma és nem roma lakosság helyzetének és véleményének megismerésére irányult.
Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy – a város vezetőitől származó nyilatkozatokban hivatkozott adatokat beszámítva – semmi jel nem mutat arra, hogy indokolt lenne az a hiszterizált, a miskolci roma és nem roma szegények elleni szélsőséges indulatok gerjesztésére alkalmas hangulatkeltés, ami az utóbbi időszakban nagymértékben felerősödött a városban. Az elmélyülő szociális krízis ellenére az azzal kapcsolatba hozható bűnesetek száma nem ugrott meg Miskolcon, a nyilatkozatokban gyakran emlegetett Avasi lakótelepen pedig úgy tűnik, hogy ebben a vonatkozásban még valamelyest javult is a helyzet. Az utcai rablásokat, lakástámogatásokkal kapcsolatos visszaéléseket elkövetők száma más, hasonló helyzetű településen megfigyelhetőnél számottevően nem magasabb, a probléma hagyományos bűnüldözési módszerekkel kezelhető és kezelendő.
Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy Miskolc egyes városrészeiben, mindenekelőtt a szegény és cigány népességet a legnagyobb mértékben koncentráló telepeken, illetve azok máig megmaradt részein (pl: József Attila és Szondi telep, Bábonyibérc, „Számos utcák”), valamint az újonnan létrejövő „vadtelepeken” (pl: Lyukóvölgye, egykor hétvégi házas telkei) – nem utolsó sorban a város vezetőinek az utóbbi évtizedekben követett szakszerűtlen és hanyag tevékenysége következtében - mára igen súlyos szociális válsághelyzet alakult ki. Az elmélyülő szociális problémák, különösen akkor, ha azokat a város vezetése hisztéria és gyűlölet keltésére alkalmas, felelőtlen megnyilatkozásokkal igyekszik „kezelni”, könnyen olyan, vagy ahhoz hasonló helyzetbe csaphatnak át, amellyel „önbeteljesítő próféciává” váló apokaliptikus jóslataikban a város „felelős vezetői” ma fenyegetőznek.
Az önsorsrontás szabályainak megfelelően, húsz évvel ezelőtt, az akkori válság kezdetén, pontosan ilyen nyilatkozatok, pontosan ilyen cigányellenes hangulatkeltés folyt Miskolcon, és akkor sem az egymással a cigányellenességen kívül semmi másban egyetérteni nem képes helyi vezetőkön múlt, hogy a város elkerülte a súlyos, etnikai jellegű összetűzések kialakulását. Figyelemre méltó, hogy Miskolcon ma újra különböző ellenőrizhetetlen rémhírek terjednek arról, hogy a város vezetői a város szélén felépítendő gettóba készülnek kitelepíteni a „deviáns családokat”.
Figyelemre méltó az is, hogy jelenleg, az állami erőszakszervezeteken (rendőrség és készenléti rendőrség) kívül még legalább négy paramilitáris alakulat: az őrző-védő cégek mindenhol jelen levő fegyveresei, a városőrség, a polgárőrség és a „gárda” emberei vannak jelen Miskolcon és – mint ez a múlt hétvégén történt – vesznek/vehetnek részt olyan demonstráción, amit, pártállásra való tekintet nélkül, a város helyi és országos politikusainak jelentős része is megtisztel részvételével!
Javasoljuk, hogy szülessen helyi szociális válságkezelési program, melynek részeként döntsön a miskolci önkormányzai az említett nyomortelepek, zárványok sorsáról: melyeket indokolt megszüntetni, és melyeket érdemes felújítani. Ezúttal is javasoljuk az értékes telkek eladásából származó bevételekből –illetve egyéb állami és európai uniós forrásokból- szociális bérlakások építését, és a telepeken élők könnyen fenntartható, emberi lakókörnyezetbe való elhelyezését.
Kérjük a megyei jogú város közgyűlését, hogy szüntesse meg az intézkedésre egyébként sem jogosult őrző-védő cégek megbízását a közrend helyreállításában, és azt, hogy a rájuk fordított összeget csoportosítsák át oktatási és munkahelyteremtési célokra, valamint a rendőrség támogatására.
Javasoljuk, hogy a városi rendőrkapitány, Pásztor Albert ezredes kérje más munkakörbe helyezését, esetleg a nyugdíjazását. Megítélésünk szerint a gyanúja sem merülhet fel annak, hogy a Magyar Köztársaság rendőrségének parancsnoki állományban lévő tisztjei különbséget tesznek a különböző származású bűnelkövetők között.
Javasoljuk, hogy a város és megye készítsen terveket a munkahelyek megtartására, a foglalkoztatás új formáinak a kialakítására, az állami (önkormányzati) költségvetésből finanszírozott szociális szövetkezetek, civil szervezetek segítségével, szoros pénzügyi felügyelet mellett. A szociális szövetkezetek, kisvállalkozások munkahelyteremtésének legfőbb szempontja az alacsony iskolai végzettségű népesség foglalkoztatása legyen.
Végül: felhívjuk a Kormány és az ellenzék figyelmét is, hogy hihetetlen felelősséget viselnek ma, a gazdasági válság idején: ha nem a cigányok és a nemcigány többség társadalmi együvétartozásában , hanem a cigányellenességben teremtik meg a nemzeti konszenzust, beleroppan Magyarország történetének legsúlyosabb válságába.
Budapest, 2009. február 4.
A Válságkezelő Csoport:
Horváth Aladár, Hell István, Iványi Gábor, Ladányi János, Tóth Balázs
Update: Az Együtt és a PM országos szervezete már elhatárolódott a helyi szervezeteik döntésétől.
