A közönséges földi halandóhoz sokszor nem jutnak el az információk. Vajon tudják azt az emberek, hogy hamarosan a megszokott háziorvosukat is elszakítja tőlük a törvénykezés? Aki hallott már erről, az is mélységesen fel van háborodva! Aki nem -  jobb, ha most szembesül a ténnyel és nem utólag, akkor, amikor már nem is tiltakozhat ellene!

Szomorú, de emiatt is célszerű mielőbb tisztázni, akár már a soron következő orvos- beteg találkozáskor háziorvosunk jogállását, vagyis megkérdezni: Tisztelt doktor úr ön TEK-es, vagy netán TEK nélküli?

Miért? Mert kijelenthető: a TEK nélküli orvosok 2015. december 31-ét követően mennek a „levesbe”.

Először is tisztázzuk az alapfogalmakat. Hazánkban jelenleg kétféle jogállású háziorvos biztosítja számunkra az alapegészségügyi ellátást. Egyfelől az, aki TEK-es,- Területi ellátási kötelezettséggel működik, másrészről az, aki nem TEK-es, vagyis Területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkezik.

Az utóbbiak azok a vállalkozó orvosok, akik nem állnak az önkormányzattal szerződésben, nincs vagyonértékkel bíró praxisuk, és rövidesen egy jogszabályi változásnak köszönhetően dönteniük kell, hogy elbúcsúznak betegeiktől, illetve mit kezdenek magukkal, vállalkozásukkal. Ugyanis a működtetési-joggal, de területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező orvosok, vagyis a TEK nélküliek, ha 2015. 12. 31-ig nem töltenek be és nem vállalnak el tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, úgy 2016. 01. 01-ét követően kötelezően meg kell szüntetniük praxisukat,  tovább nem fogadhatnak és láthatnak el betegeket, a rendelőt be kell zárni!

Rendelkezik minderről a 2011. december 15-én megszavazott 2011. évi CLXXVI. salátatörvény, a 2000. évi II. tv. 66. § (6) bekezdésének a korábbi: Öotv. 3.§ módosításával.

Ez a jogszabályi változás csak egy piciny szeletkéje a Semmelweis tervnek, ám ugyanakkor ez sok beteg és orvos számára szó szerint létkérdés. Valamint azon túl, hogy a TEK nélküli háziorvosok jogállása megszűnik, súlyosan sérülnek az alapvető emberi jogok, mint a beteg szabad háziorvos választási joga, az orvos szabad vállalkozáshoz, munkához fűződő joga, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Arról nem is beszélve, hogy megszűnik az évek alatt létrejött és kialakult orvos és betege között létrejött bizalmi viszony. De sérülnek azon kisgyermekek jogai is, akik a gyermekorvos-praxishoz tartozók, akik a közösségi élethez szoktatás alkalmával (bölcsőde, óvoda, iskola) igen gyakran megfordulnak a rendelőben, olykor születésüktől fogva ismerik kezelőorvosukat, vele, szüleikkel együtt bensőséges kapcsolatban állnak.

A tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokat nem lenne szabad a TEK nélküli háziorvosokra ráerőltetni. Nem helyes azzal a fenyegetettséggel megfogalmazni ezt a szándékot, hogy amennyiben 2015. 12. 31.-ig ezek az orvosok nem vállalnak tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, tegyük fel Alsómocsoládon körorvosi állást, úgy a praxis-működtetési jogukat 2015. 12. 31-i hatállyal megszűntetik. Ez képtelenség, ilyen ultimátumot nem lett volna szabad úgy feltételként megszabni, hogy az érintett orvosokat ezzel egzisztenciális veszélybe sodorják, olyasmire kényszerítsék, ami számukra egyben hatalmas anyagi és erkölcsi kárt okoz. Hiszen ők is egyfajta vállalkozók, mégpedig kisvállalkozók (!), akik az egészségügyben teszik a dolgukat, évekre előre tervezve jóhiszeműen beruháztak, invesztáltak működésükbe, ehhez sokan banki kölcsönt vettek fel, eladósodva hitelt törlesztnek, fizetést adnak a rendelőjükben dolgozó nővéreknek és természetesen, de nem utolsósorban adót is fizetnek!

A mérleg másik serpenyőjében pedig ott vannak a kiszolgáltatott betegek. Azok a betegek akik főleg, ha krónikus betegségben szenvednek,  évtizedek óta megelégedetten ragaszkodnak háziorvosukhoz, akik most ennek megszünésébe betegszenek bele. Belebetegszenek abba, hogy az eszement törvénykezés által ellehetetlenül az életük, erőszakkal elszakítják őket a választott orvostól, nővértől, akiben mindig is bíztak, akiktől jó szót, reményt, a gyógyulás esélyét kapták. Nincs ez így rendjén, mint ahogy az sem, hogy már megint az érintettek megkérdezése, tiltakozása ellenére döntöttek, és ezzel a törvénykezés áldozata lett sok százezer kiszolgáltatott ember!

Ebben a törvényben az a legszomorúbb, hogy a krónikus idős betegekre, a rokkantakra még egy újabb, hatalmas csapást mért a kormány, hiszen ők azok, akik talán a legnagyobb mértékben fogják megszenvedni a változást. Ők azok, akik havi rendszerességgel, sőt gyakrabban is fel kellett, hogy keressék háziorvosukat súlyos betegségük okán. Tőlük már elvették a nyugdíj-jogosultságukat, lecsökkentették a pénzbeli ellátásaikat, elvették a reményüket, most pedig, még a háziorvost és a nővért is elveszik tőlük!?

A törvényhozók megint az érintettek feje felett döntöttek úgy és annak ellenére, hogy át sem gondolták döntésük következményét,- mert, bár azonos az orvos és a beteg óhaja, illogikus döntéssel, hatalmi szóval most végleg elszakítják őket egymástól. Az illetékeseknek - amíg nem késő -, már csak ezért is sürgősen felül kellene vizsgálniuk azt, hogy mit kíván a közérdek.

Hazánkban az egészségügyi ellátást ez a kormány teljesen padlóra küldte. Gondoljunk csak a várólistára, a 4-5 évig tartó műtéti előjegyzésre! Az előző kormány idején az akkori legnagyobb ellenzéki párt a FIDESZ, 2009 decemberében arról győzködte az embereket, hogy hazánkban nyílt eutanázia van, mert elfogyott az egészségügyi kassza pénze. Holott az akadozás mindössze 2 hétig (!) tartott, mert a következő évi felhasználható források rövid ideig még nem voltak elérhetőek. Mégis a hír akkoriban óriási felháborodást keltett a lakosság körében. A 300 forint vizitdíj eltörlése (10 szál cigaretta ára) iránti kezdeményezésről már nem is beszélve, ami akkor hajszálhíján és köszönhetően a „Goebbels-i propagandának” majdnem polgárháborúba torkollott.

S lám hova jutottunk! Az elfásult emberek már minden hírt a legnagyobb nyugalommal fogadnak. Ma már az sem hír, hogy az egészségügy kómában van, immár a „boncasztalon hever”! Lassan csak javasasszonyhoz tudunk fordulni, vagy marad a gyógytea, a fokhagyma, esetleg a köpölyözés, ha közülünk bárki megbetegszik.

A gyógyulni akarónak pedig nem marad más hátra mint az, hogy a következő találkozáskor illedelmesen elköszönjön háziorvosától azzal, hogy legszívesebben továbbra is tőle fogadná a gyógyulást, tudjuk, orvosa ezért mindent meg is tenne, csak hát most egy jó ideig, sajnos nem fognak találkozni!  Viszlát, Doki!

Rozy-x -  Demeter Éva