Az egykori érdi katonai lőtér több mint 16 hektáros területe a Honvédelmi Minisztérium kezelésében a Magyar Állam tulajdonában állt. A területet 2004-ben szerezte meg a Geoid Pld Kft két óbudai lakásért cserébe, összesen 80 millió Ft értékben. Az ingatlan két év múlva már több mint a dupláját érte, akkori árfolyamon számolva ugyanis egy nagyságrendileg 150 millió Ft-os hitel fedezetéül szolgált. Már az értékesítéskor meghatározott piaci ár sem tükrözte a terület valós értékét, az igazi értéknövekedés azonban egy tavaly áprilisi önkormányzati határozatnak, illetve a volt lőtér által határolt terület szabályozási tervének jelenleg előkészítés alatt álló tervezett módosításának lesz köszönhető, amely – a szakértői vélemények és a lakossági tiltakozás teljes figyelmen kívül hagyásával – zöld utat adna a területre tervezett gigantikus lakópark-beruházásnak. Ez a súlyos problémákkal küzdő város infrastruktúráját tovább terhelné, hiszen sem a kérdéses terület, sem maga a város nem alkalmas jelenlegi infrastrukturális ellátottságával a közel ezer új betelepülő fogadására.

A jelenleg rekreációs övezet besorolású terület értéke a lakóövezetté történő átminősítéssel hozzávetőlegesen 1,5-2 milliárd Ft-ra nőne. Ennek az aránytalan értéknövekedésnek az ellentételezésére a beruházó egy olyan, mindössze 4 hektáros területet adna át az önkormányzatnak, amely a korábbi katonai tevékenység okán ráadásul szennyezett zöldterület, és amelyet az önkormányzat a megállapodás szerint nem építhetne be, továbbá a beruházónak elővásárlási joga is lenne rá. A beruházóval kötendő településrendezési szerződés alapján a köz- és magánérdekek kiegyensúlyozatlansága szembetűnő, különösen, hogy indokolatlan ellentételezésként zöldterület kerülne átadásra egy szabadon látogatható Natura 2000 terület és erdőség közvetlen szomszédságában.

A beruházó Geoid Kft tulajdonosai 2010-ben a Rác Fürdő felújításakor hűtlen kezelés gyanújába keveredett Valkó Csaba, illetve Gyurcsik Gábor voltak. 2012 márciusában Valkó Csaba helyét a Berlink International Limited nevű delaware-i offshore cég vette át. Ez az atlatszo.hu szerint Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég 2010 júliusáig a kormányváltás óta állami tendereken szinte egyeduralkodó I.M.G. Media Group Kft médiaügynökség többségi tulajdonosa volt.

A Lehet Más a Politika a nyilvánosság erejével az alábbi szempontok következetes érvényesítését várja el az önkormányzattól, illetve a beruházótól:

Környezeti szempontok

Az ingatlan közvetlen szomszédsága a Natura 2000 területek egyike, melynek hálózatát az Európai Unió azzal a céllal hozta létre, hogy a még meglévő érintetlen területeket, természeti örökségeket és a biológiai sokféleséget megőrizze. Maga a lőtér a Nemzeti Ökológiai Hálózat ún. pufferterülete. Ez átmeneti zónát kellene, hogy képezzen a védett Natura 2000 magterület, és a már meglévő lakóövezet között. A szakmai vélemények szerint ezen funkció betöltése a lakóparkkal nem lesz megvalósítható. Az LMP szerint a terület soron kívüli ökológiai állapotfelmérése szükséges. A párt felszólítja továbbá a hatóságokat és a beruházót, hogy mivel Natura 2000 területre kiható tevékenység engedélyezéséről van szó, a formális környezeti vizsgálat mellett folytassanak a Natura 2000-es területre, élőhely típusra, jelölő fajokra vonatkozó kérdések megválaszolása érdekében is hatásbecslést, továbbá mivel a terület növényvilága (karsztbokor-erdő) karsztterületet feltételez, a karsztterületi kérdések is kerüljenek megvizsgálásra.

Antikorrupciós szempontok

A Lehet Más a Politika felháborítónak tartja, hogy e beruházás mögött is az államot foglyul ejtő, Simicska Lajoshoz köthető érdekcsoport áll, és a korábban elkótyavetyélt közvagyon hasznosítása önkormányzati asszisztálással újra magánzsebeket gazdagít. Az LMP felhívja a figyelmet, hogy mind a terület áron aluli hajdani cseréje, mind az önkormányzat mostani, arányos és megfelelő ellentételezés nélküli területátminősítő szándéka ugyannak az üzleti csoportnak az érdekeit szolgálja. Az LMP szerint a településrendezési szerződés feltételeinek felülvizsgálata, és a beruházás megvalósulása esetére a helyi közösség érdekeit messzemenően figyelembe vevő ellentételezés megkövetelése szükséges.

Helyi önrendelkezés jog erősítése

A helyi közösségek és az önkormányzatok életében a közhatalmat gyakorlók mindennapi civil ellenőrzése teszi kézzel foghatóvá a demokráciát a polgárok számára. Az eleven közélethez és a demokrácia megéléséhez hozzátartozik az is, hogy az érdek-képviseleti szervezetek tárgyalásokra kényszerítsék az önkormányzatot, és kiállhassanak az érdekeikért. A Lehet Más a Politika arra kéri az önkormányzatot, hogy a helyi közösség hangját ne csak hallgassa, hanem hallja is meg, és vegye figyelembe a döntése során, látszatkonzultáció helyett ugyanis csak a valódi meghallgatás fogadható el.