| Nagy az erdőkár a Börzsöny északi részén |
|
| 2015-05-22 16:03:12 |
Nagy az erdőkár a Börzsöny északi részén Nem holmi tilalom ez, hanem ténylegesen megtapasztaltuk, hogy ha nem is teljesen végig, de vannak szinte áthatolhatatlan szakaszok. Ezért az erdészet csupán akkor nyit meg egy-egy jelzett ösvényt, ha azon egy másikig el lehet jutni, tehát nem „zsákutca”.
Az erdő lehetséges helyreállításáról megkérdeztük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát, elsősorban arról érdeklődtünk, hogy az erdészetnek e rendkívül nagy kár felszámolásához milyen természetvédelmi érdekeket kell szem előtt tartania?
„A Börzsöny fő tömbje országos jelentőségű védett természeti terület, nemzeti park. Ennek megfelelően a természetvédelmi hatóság engedélye mentén a dőléseket szenvedett állomány egy része az erdőterületen marad (jellemzően a nehezen megközelíthető helyeken, az ún. fokozottan védett és a Pogány-Rózsás erdőrezervátumban), de a zöme kiszállításra kerül.
A turistautak felszabadítása folyamatos, a fő útvonalak már tél vége óta járhatóak. A feltermelés - eltérően az erdőtervektől - számos területen folyamatosan zajlik. Mindennek ellenére 2016. év vége előtt bizonyosan nem végeznek a vállalkozók. Ugyanakkor számos területen maradnak kidőlt erdők, amelyek esetében nem a mesterséges erdősítés, hanem a természetes felújulás fog előtérbe kerülni. A letört koronák, kisebb ágak holtfa-anyagként maradnak vissza, amíg el nem bomlanak.
A természetvédelmi kezelői egyeztetések (amelyek a hatósági döntések alapját képezték) a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Ipoly Erdő Zrt. négy erdészete (Kemence, Diósjenő, Királyrét, Nagymaros) között már január folyamán lezajlottak. Ekkor mindösszesen közel 4000 ha (és 100e m3 feltermelendő faanyag!) sorsáról született döntés-előkészítő javaslat.”
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának válasza eltér az erdészek által elmondottaktól és az az állítás sem igaz, hogy a fő turistautak járhatóak lennének. Talán nem ártana a nemzeti park nyilatkozóinak utána néznie, hogy egy turistaút nem attól fő- vagy mellék, hogy milyen széles, hanem attól, hogy turisztikailag mennyire látványos és érdekes!
Most az a kérdés, hogy ki mennyire tudja majd alátámasztani, hogy a három fő érdek, a turisták, az erdészet és a természetvédelem szempontjai milyen mértékben érvényesülnek. Egy biztos, ha az erdészetek nem szállíthatják le a lehető legtöbb fát, akkor az óriási anyagi vesztességgel járna és alig, vagy egyáltalán nem maradna forrás az erdők helyreállítására, hiszen azt abból kellene finanszírozniuk.
 Lengyel László, az Ipolyerdő Zrt kommunikációs vezetője hírportálunknak elmondta, hogy a Börzsönyben körülbelül 10 ezer hektáron károsodott a faanyag a tavaly decemberi jégtörés következtében. Ennek jelentős része, valamivel több mint 100 ezer köbméternyi a Magas-Börzsöny északi oldalán szenvedett kárt.
- Ezen a részen van, ahol a jégkár pusztítása már 350-400 méter magasságban megjelent és egészen a hegység főgerincéig felhúzódik. Ugyanakkor magán a főgerincen sem teljes a fapusztulás, tehát igen változatosan alakult az a földrajzi hely, ahol a természeti katasztrófa végbement. Például a Feketevölgyben, sőt az Oltárkő patak völgyében egészen magasan van az erdőkár alsó határa, míg a Rózsás patak völgyében, a Rakottyás völgyben vagy a Pogány völgyben szinte végig katasztrofális a helyzet. Ezért is van az, hogy ezen a környéken jónéhány jelzett turistautat le kellett zárni. És sajnos ez a zárás nem lesz egyhamar feloldva, talán az év vége felé tudunk újabb ösvényeket visszaadni a kirándulóknak.
Mi területek megtisztításában, és kárfelszámolásában gondolkodunk, az erdészet egy adott területrész rendbetétele után lehet, hogy máshol folytatja a munkát, legalábbis nem biztos, hogy egy konkrét turistaút nyomvonalra fókuszál. Ennek oka az, hogy az üzemi termelés vagy kárenyhítés megszervezésénél fontosabb prioritások is vannak mint hogy egybefüggően átadjunk egy-egy turistautat. Továbbá hiába szabadítjuk fel egy részét valamelyik útnak, ha az nem akkora szakasz, hogy egy másik, már szabadon járható turistajelzésbe bekapcsolódjon. Magyarul kerüljük azt, hogy „behívjunk” olyan jelzett ösvényekre kirándulókat, amelyek egyelőre vakon végződnek. Legutóbb márciusban adtunk vissza jelzett turistautat, de a még lezártak olyan helyen vannak, ahol a legkomolyabb fakidőlések vannak és a meredek lejtők miatt a kármentesítés sem egyszerű.
Az erdészetnek feladata, hogy a közértéket képviselő erdőkből a lehető legtöbb károsodott faanyagot leszállítsa és eladja, hiszen így tud értéket menteni. Azonban a megszokottnál magasabb kitermelési költség és a kereskedelmi ár változatlansága miatt átlagosan csak mintegy 10 ezer forint fedezet képződhet egy-egy köbméternyi faanyagban. Azért csak ennyi, mert a kidőlt fák anyaga nem olyan értékes, mint a rendes körülmények között, tervezetten nevelt fáé. A tervek átértékelése miatt pedig a károsodott faanyag nem többletként jelentkezik.
A munka nagy, és idő kell ahhoz, hogy minden helyre odaérjünk, ráadásul a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal is egyeztetni kell, hogy hol, milyen mértékű lehet a kármentesítés. A természetvédelmi hatóságnak is megvannak a szempontjai, próbálunk ezeknek is megfelelni, bár az üzemi érdeket néha ez sértheti. Van, hogy időbeli vagy területi korlátozást állít a természetvédelmi hatóság.
Éppen a szóbanforgó részen van a Pogányrózsási szigorúan védett erdőrezervátum és az egy fokkal kevésbé, de még mindig kiemelten védett Csarnavölgyi terület is. Az előbbi körülbelül 380, míg utóbbi majdnem ezer hektárnyi. Ez is befolyásolhatja, milyen lesz a tényleges kárenyhítés. Mindenestre az erdészet azt mondja a turistáknak, hogy nem csak balesetveszélyes bemenni a még nem kárenyhített területekre, hanem az is komoly probléma lehet, hogyha valaki egyszerűen csak rosszul lesz, vagy más betegség miatt segítségre lenne szüksége, akkor a mentők nagyon nehezen érnék el az adott helyszínt.
Szerkesztőségünk a Pogányvári-gerincen járt a piros és a zöld háromszög jelzésű utakon. Alá tudjuk támasztani, hogy vagy csak nagyon nehezen, vagy sehogy nem lehet gyalogszerrel, de még lánctalpas járművel sem haladni. Képeink is ott készültek.
Fotó: Rácz Anett
Kertész Z István
|
