. Ma Gedeon napja van.
Mit művelnek Horthyval Budapesten
2013-11-02 20:18:23
Mit művelnek Horthyval Budapesten

Mit művelnek Horthyval Budapesten

Horthy Miklós bronz mellszobrát fogják felavatni november 3-án, vasárnap a Szabadság téren.


A kormányzat némán aszisztál, csakúgy mint Rogán Antal a Belváros-Lipótváros polgármestere azt követően, hogy 2012. december 2-án a náciellenes tömegtüntetésen ezt mondta: 





„A haza ma nem néma. Azért jöttünk össze, hogy most mi akasszunk táblát a  gonoszság nyakába. Rajta a felirat: nem engedjük. Magyarország megvédi polgárait.” - Rogán Antal

 

 





Véletlenűl vagy sem, az avatást épp az I. Bécsi Döntés 75. évfordulójára időzítették.


A szoboravatás apropóján az alábbi írásban felidézzük  Horthy Miklós életútjának legfontosabb állomásait, áldozva  annak az 1 millió ember emlékének, akiknek halála ha közvetve is Horthynak, a világelső-fasisztának volt köszönhető.


Kezdjük azzal, hogy a hórihorgas magyar ember annak a Ferenc  József császárnak az udvarában lett szárnysegéd, aki Magyarországot 1914-ben háborúba sodorta. Horthy ekkor még jobban beszélt németül, a magyar nyelvet kissé nehezen bírta.  Itt sikerült kivívnia előléptetését, s lett az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének parancsnoka ellentengernagyi  rangban. Első hadi-ténykedésekor rögtön elsüllyedt az ország két büszke csatahajója, köztük a Szent István, köszönhetően annak: elfelejtette, hogy ellenség is létezik, amivel szemben talán védeni kellett volna a hadihajókat; mondjuk cirkálókkal. Már itt megmutatkozott vezetői képessége, nem okozott számára különösebb frusztrációt a 200 odaveszett tengerész élete, főleg azt követően, hogy korábban minden lelkiismeret-furdalás nélkül tizedelte meg legénységét, lövette agyon matrózait.

 

Majd következett a hős további menetelése a csillagos ég felé.  1919-ben, amikor lerobbant és a frontról visszatért szedett-vedett hadsereg védte hazánkat a román és cseh megszállóktól, Szegeden bálozott és tivornyázott, bár csak 133 napig, ugyanis eddig tartott ki nélküle a Tanácsköztársaság és lettünk kevesebbek 3000 (!) magyar emberrel, köszönhetően annak is, hogy nem tett eleget katonai esküjének-, ha egyáltalán tett ilyet -  az ország megvédéséért a kisujját sem mozdította!

 

Az elvesztett világháború egyenes következménye a „trianoni béke”, amit a jobboldal a mai napig nem hajlandó elfogadni, nevezetesen azt, hogy az ország méretei a vesztett háborút követően nem nőhettek.  Az eredmény: a csonkolást követően odalett országunk nagy része.

 

Miklós a vitéz, ezt követően Orgoványba látogatott a Nemzeti Hadsereg elnevezésű szabadcsapatával és olyan, addig példa nélkül álló kínzásokkal, kivégzésekkel összekötött akciót hajtott végre, ami korábban Európában elképzelhetetlen volt. Mindent összevetve az Orgoványi vérengzésként elhíresült akció közel 1000 ártatlan ember életébe került.

 

És elkövetkezett „felejthetetlen” világraszóló cselekedete, a numerus clausus (jelentése: zárt szám) aláírása (1920)-, ami az első zsidóellenes törvény volt az egész világon(!) - hol volt ekkor még Hitler - és aminek kidolgozásában Prohászka Ottokár - ki más, mint egy katolikus püspök és Teleki Pál közreműködött.

 

Elindult a lavina!

 

A zsidó értelmiség legkiemelkedőbb személyiségei távoztak külföldre amiatt, mert idehaza a tehetséges fiatalok csak korlátozott számban tanulhattak tovább,  elindult az ország szellemi leépülése.

 

Divat lett az urambátyámozás, a méltóságos ténsasszony és kegyelmes exellenciás uram megszólítás, majd ennek kifejezéseként az a különcködésnek is felfogadható öltözködés, amit díszmagyarnak neveztek és amin fél Európa jót derült, a kakastollas, sújtásos, performansz öltözeten.

 

Nagy volt az öröm 1938-ban, amikor Horthy - köszönhetően a németeknek - bevonult a visszacsatolt magyar területekre.  Ezzel egyidőben Horthy tudtával elindult a vérengzés a visszaszerzett területeken az ottmaradt, nem magyar lakossággal szemben. Ezt azóta sem felejtik el nekünk, immár "jószomszédaink".

 

Bácska, ami Jugoszláviához tartozott nem igazán keltette fel a kormányzó érdeklődését, sőt Örök Barátsági Szerződést kötött. Horthy jellemesnek éppen nem mondható és nagyfokú erkölcsi deficitjére vall, hogy az a dokumentum, amit saját kezével írt alá, és ami 1941 februárjában életbe is lépett, nem élt két hónapnál tovább, amikor is a németek megtámogatása céljából hadüzenet nélkül bevonultak a magyar katonák és csendőrök a „ baráti” ország területére.  Teleki Pál akkori miniszternek ez már túl sok volt és elővette pisztolyát, majd „… hullarablók lettünk…” felkiáltással főbe lőtte magát. Oda lett egy miniszter. A Duna jegére kihajtott nemzetiségiekkel együtt közel 3700-an pusztultak el az újvidéki vérengzésnek elkeresztelt; ma terrorista cselekedetnek felfogható akció során.

 

Itt most tartsunk egy összegzést, vegyük számba mit produkált a hórihorgas nagy magyar, vagyis: 4200 kioltott ember élete, amihez eddig bizonyítottan köze volt.

 

Következett az őrület: hadat üzentünk Angliának, Amerikának, a Szovjetuniónak és még teljesen mindegy kiknek, amit Horthy tisztes vezérkara lelkes és kitörő örömmel fogadott.

 

És ez még csak a kezdet. 

 

Horthy 1941-ben, amikor belépett a háborúba szörnyű tettel tetézte nimbuszát: engedélyezte 18 ezer magyar  állampolgársággal nem rendelkező zsidó begyűjtését, akiket Kamenyec–Podolszkba (Ukrajna egyik legrégebbi városa) mellé szállítottak, ahol a németek géppuskatűzzel végeztek velük. Annyira felbuzdult a nagy harci szellemiségen, hogy a katonák nyári öltözetben meg sem álltak a Don kanyarulatáig. Amikor pedig 1943 februárjában a rettenetes téli időben megindultak Sztálin pufajkásai, mindösszesen 2 hét alatt odalett a teljes magyar hadsereg. Elpusztult 100 ezer, fogságba esett 40 ezer és megnyomorodott 30 ezer honfitársunk. A derék kormányzó ezt követően meg sem szólalt, végülis ugyan mit mondhatott volna, legfeljebb annyit; hogy ő ott sem volt!

 

És a „Hős” akiről most Gyömrő kapcsán írunk megtette azt, amit sem azóta, sem előtte senki, - hagyta, hogy polgári személyeket munkaszolgálatra vezényelve tereljenek ki a frontvonalra, többségüket aknaszedésre kényszerítve, belehajtva őket a biztos pusztulásba. Horthy ezzel a cselekedetével hozzávetőleg további 30 ezer ember halálában működött közre.

 

Majd a fehér lovon oly gyakran közlekedő ember feltette a művére a koronát. 1944 márciusától 450 ezer magyar zsidó deportálást hagyta jóvá, semmit nem tett érdekükben, elnézte a szerencsétlenek halálba tuszkolását. Talán ezen a ponton vesztettünk a legtöbbet- és talán azt is, hogy emiatt nem beszélhetünk ma arról, hogy milyen szép magyar város is Kolozsvár és Kassa.

 

A beteg ember megalomániájának köszönhetően Amerika rendszeresen üdvözletét tette nálunk, viszonozva a gesztust, amit Horthy feléjük hadüzenet formájában tett.  A bombázásoknak 16 ezer ember esett áldozatul.

 

Majd 1944 augusztusában jött a harmadik felvonás és a finálé. Maroknyi csapat megpróbálta feltartóztatni a Vörös ármádiát, akik akkor már hazánk területére lépetek. Az ember,- akiről végig beszélünk - végre belátta, hogy nincs tovább és bejelentette, hogy kilép a háborúból. Miután a németek ezt nem találták a legjobb ötletnek, elrabolták a fiát és ezzel is megzsarolva a „jellemes embert” arra vették rá, hogy adja át Szálasi nyilas pribékjeinek a hatalmat.  Ezt követően annak közelében, ahol a lépcsőn most a kitaszított  József Attila ücsörög, lőtték a Dunába a gettóból kiterelt zsidókat.  Velük együtt a háború befejezésig eltemettünk még további 62 ezer embert és Budapest is odalett.

 

Az ötletgazdák  figyelmébe szeretném ajánlani azt a tényt, illetve valamennyi magyar polgár, még a jobboldali érzelmű is jó ha tudja, hogy akinek most szobrot avatnak - neki, személy szerint: Vitéz Nagybányai Horthy Miklósnak tudható be, hogy 24 évig tartó regnálása alatt közel 1 millió ártatlan ember vesztette életét.

 

Bizony-bizony, ennek az embernek köszönhető az is, hogy az elpusztult áldozatok, azok lehetséges leszármazottainak hiánya, továbbá politikai skizofréniája miatt a magyarság önbeteljesülő tragédiája megvalósult - kicsivé lett országunk - és még sokáig ne lehessünk 15 millióan! 


Rozy-x

Forrás: Hírhatár- nepszavaonline.hu-wikipédia

 





 



Utoljára frissítve: 2013-11-02 20:42:26

További híreink
Száz éves a Vaskapu turistaház
Ma a Vaskapu turistaházban étterem, szálláshely, pihenőszoba áll a turisták rendelkezésére, nagy külső - rendszerint virágokkal díszített - teraszáról gyönyörű kilátás ny...
2014-04-28 11:08:56, Hírek, Megosztom Bővebben
Állatok álma - jótékonysági bál
Állatok álma néven szerveznek jótékonysági rendezvényt április 26-án Monoron. A szervezők a rendezvényen befolyt teljes összeggel az ország egyetlen lómentő szervezetét, ...
2014-03-24 15:28:22, Hírek, Megosztom Bővebben
'Szállj be te is' Cegléden a Közgázban
A „Szállj be te is” program lényege, hogy az értelmi fogyatékkal élők sporttal elért sikerein keresztül bepillantást nyerjünk a fogyatékkal élők életébe, problémáiba.
2014-03-20 13:58:13, Hírek, Megosztom Bővebben

Hozzászólások

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője szerint két hét alatt vált méltatlanná Sulyok Tamás a köztársasági elnö...
Bővebben >>