Ma délelőtt tárgyalta a Kúria polgári kollégiuma a devizahitelek elvi kérdéseit. A jogegységi eljárást három hete kezdeményezte Wellmann György, a kollégium vezetője - írta korábbi cikkében a HVG. A devizahitelesekkel kapcsolatos jogegységi indítvány hét elvi kérdést vet fel, így többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e, tisztességtelen, uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e.

Az indítvány szerint a Kúriának abban kellett állást foglalnia: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei közül – például érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása – melyiket, mikor indokolt alkalmazni.

A döntést a bírák 2/3-os arányban fogadták el. Lényegi és legfontosabb megállapítások:

• A devizaalapú kölcsönszerződések olyan ügyletek voltak, amelyeknél az adós a forintnál kedvezőbb kamatozású devizaalapú kölcsönt vett el. Ez nem volt jogszerűtlen. Emiatt az érvénytelenség nem igaz a szerződésekre.
• Ha a bíróság a szerződés valamely részét érvénytelennek minősítette, attól még az egész szerződés érvényben maradhat.
• A bírói szerződésmódosítás csak az utólagos körülményeket enyhítheti, nem alkalmas viszont arra, hogy az egyik fél részére hátrányosan tömegesen megváltoztassa azokat.
• A bírák átérzik a több százezer devizakárosult helyzetét, de csak a hatályos jog eszközeivel tudnak élni.
• A szerződések nem ütköztek jó erkölcsbe, nem voltak tisztességtelenek.

Fentiekből is következik, hogy a devizahitelesek helyzete továbbra sem oldódott meg.