Lázár, avagy a cinizmus diadala |
2014-06-04 21:21:12 |
Elkezdődött. Amitől évek óta tartani lehetett, mára kézzelfogható valóság. A hatalom – az egyszerűség kedvéért ezúttal nevezzük csak így, mellőzve a párt és személyneveket, – szóval a hatalom, miután megszerezte a média megszerezhető részét, most a maradék felét igyekszik tönkretenni.
Kormányváltások alkalmával hozzászokhattunk már a közmédiában a radikális átalakításokhoz. Önmagában persze szégyen ez is, de szinte logikus következménye a hazai közállapotoknak. Erre most nem volt szükség. Maradhatnak így a megszokott arcok, üres tekintetek, szakmai hiteltelenség, szervilizmus és nyílt talpnyalás. Ne legyenek illúzióink. Akiket mindez érint, soha nem fognak elszámolni a lelkiismeretükkel. Talán épp azért, mert lelkiismeretből jelenleg hiánygazdálkodás folyik. Pontosabban se kereslet, se kínálat nincs e kényes portéka iránt.
Pedig hiánya súlyos következményekkel jár. A nyilvánosság színpadán épp azt eredményezi, aminek napjainkban tanúi lehetünk. A hatalmi gőg tombolását és határtalan cinizmusát. A kritikát megfogalmazni merők megregulázását, legyen szó sajtómunkásokról, vagy a sajtótermék kiadójáról. Aki nincs velünk, az ellenünk van. Márpedig ha komolyan vesszük a média egyik legfontosabb feladatát, a hatalom kontrollját, nem nehéz belátni, hogy e régi időkből ismert közhely alapján szükségszerűen válik ellenséggé a nyilvánosság képviselője.
Tegnap ezres nagyságrendű szimpátiatüntetést tartottak az Origo leváltott főszerkesztője mellett. A magyarországi demokrácia újabb mélypontja, hogy ennek be kellett következnie. A Sáling Gergő eltávolításával összefüggésbe hozott Lázár János a maga mérhetetlenül cinikus módján cáfolja a vele szemben megfogalmazott vádakat. Nyilván tudva a volt főszerkesztő titoktartási kötelezettségéről felszólítja Sálingot, hogy hozza nyilvánosságra, milyen módon gyakorolt ő nyomást eltávolítása érdekében a portálra. A dolog pikantériája, hogy épp államtitokra hivatkozva véli tarthatatlannak azt a bírósági döntést, amely három külföldi útjának kétmilliós költségével kapcsolatban adatszolgáltatásra szólít fel. A hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó uniós elvárás már annyiszor sérült Magyarországon, hogy a bíró bumfordi leteremtését ezúttal szóba se hozzuk.
A legaggasztóbb az egészben Orbán hallgatása. Ahogy Kerényi buzilobbizása kapcsán sem szólalt meg, úgy Lázár audis száguldozása Hódmezővásárhely és Budapest között, az "akinek nincs semmije, az annyit is ér" örökérvényű mondása, a sokat emlegetett fácánvadászat, a Norvég Alap körüli hajcihő, amely miatt hazánk nagykövetét berendelték, de a kétmilliós svájci, olaszországi, illetve londoni tartózkodás sem okoz fejfájást neki. Aligha gondolhatunk másra, minthogy mindez szerves részét képezi Orbán rendszerének.
A média számára pedig marad a frusztráció, hogy valódi feladatát jobb, ha meg sem próbálja ellátni. Ilyen körülmények között pedig csak azok képesek megmaradni, akik nem értik, vagy egyáltalán nem is érdekli őket, mit jelent a hatalom kontrollja. Röviddel a választások után tehát elkezdődött. Amitől évek óta tartani lehetett, mára kézzelfogható valóság.
Regős Róbert
Fotó: atv.hu |