Sztárügyvédek hada indult el a devizahitelesek védelmében az elmúlt évek során. Úgy látszik azonban, hiábavaló minden kísérlet – az ügyek sorra elbuknak. Most dr. Kende Péter találta magát szembe az igazságszolgáltatás áttörhetetlennek látszó falával. Hosszas vajúdás után elmaradt az OTP-vel és az Unicredit bankkal tervezett, már kihirdetett tárgyalás. Az eset az általános bírósági joggyakorlatban annál is szokatlanabb, mivel azt követően, hogy a bíróság egy keresetet befogad, példátlan, hogy egy újabb végzéssel az ügyet mégis ejti, a tárgyalást törli.

Hogy mi történt valójában, arról Kende Péter számolt be az ATV Start hétfő reggeli műsorában Rónai Egonnak.

Elöljáróban fontos tudni, hogy az ügyvéd már két éve beharangozta, hogy egy újszerű megoldással rukkol elő, amivel átvágható lesz a gordiuszi csomó - egy új megközelítésben lehet majd perelni a bankokat a devizahitelek folyósításának vonatkozásában.

Kende Péter egy olyan gyakorlatot valósít meg, amely a magyar jogrendszerben létezik, de nem gyakori: közérdekű keresetet adott be egy civil szervezet, a Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége nevében. A közérdekű kereset lényege, hogy amelyet ezek közül megnyer, az nem csupán a Szövetség győzelme lesz. Jelenleg hét kereseti pontról beszélhetünk, amelyekből ahány pontban Kende Péternek adnak igazat, az minden ilyen típusú szerződésre érvényes lesz.

Jelenleg két per van folyamatban, az egyik az OTP-vel, a másik az Unicredittel szemben. Az OTP-vel kapcsolatos hét kereseti pontból Kende kettőben kéri a teljes szerződés semmisségének megállapítását, további öt pontban pedig egyes konkrét szerződési kikötéseknek a semmiségét kéri kimondani. Ennek alapján a bíróságnak azt kell elrendelnie, hogy mindazt a különbözetet, melyhez a bank tisztességtelen úton jutott hozzá, mert tisztességtelen szerződéseket kötött, azt írja jóvá a legelső törlesztőrészletek megfizetésétől kezdve, ezzel csökkentve az alaptőkét. Kende Péter hangsúlyozta, hogy a bank részéről nem lehet törvénytelen vagy jogtalan megoldásokról beszélni, hanem kifejezetten tisztességtelen piaci magatartásról van szó.

Az ügyvéd egy konkrét példával szemléltette a tisztességtelen megoldást, nevezetesen a kamatperiódusra vonatkozóval. Ennek lényege, hogy a bank azt mondja – „Kedves ügyfél! Számodra 6 hónapon keresztül nem emelem a kamatot.” Ez megnyugtató abban a tekintetben, hogy az ügyfél kiszámítható törlesztőrészletet fizet meg. Csakhogy! A bank tisztességtelenül a kamatperiódus induló hónapjára kivetített kamattal megemelt törlesztőrészletet számítja fel az ügyfélnek úgy, hogy a csökkenő tőke mellett azonos kamatot számít 6 hónapon keresztül. Vagyis az ügyfél a csökkenő tőke mellett tisztességtelenül számított kamatot fizet, ráadásul devizában! Ettől már csak az az eset durvább, amikor a bank nagy kegyesen azt mondja, hogy „Egy éven keresztül nem változtatok a törlesztőrészleten” – mert itt a probléma még súlyosabb, hiszen a kamatot 12 hónap csökkenő tőkerészével szemben az induló tőke után számítja fel. Egyszerűbben fogalmazva a bank úgy számolja a kamatot, mintha a tőke nem is csökkenne, mintha az ügyfél semmit nem fizetne… Felháborító például, hogy egy húsz éves hitel esetén a húsz év alatt 240-szer (!) számolja rá a kezelési költséget a hátralékos tőkére a bank.

Kende Péter azt is elmondta, hogy ezen kívül még két olyan elem is van a repertoárjában, ami az előzőhöz hasonlóan eddig nem merült fel a hitelező bankokkal szembeni perek során, amiről még korai lenne szót említeni.

Az ügyvéd még novemberben adta be a két keresetet. Ilyenkor az első és legfontosabb kérdés, hogy vajon a bíróság ezt befogadja-e, hiszen ezen áll vagy bukik minden. Ami a gyakorlatot illeti, az ügyek túlnyomó részében a keresetek nagy többségét a devizahitelezéssel kapcsolatban a bíróság idézés kibocsájtása nélkül azonnal elutasítja. A Kende Péter által beadott két keresetet a bíróság befogadta, és kitűzte az első tárgyalásokat 2013. március 1-re (Unicredit) és március 8-ra (OTP).

Az OTP esetében a deviza elszámolású hitelállomány közel ezermilliárd forint (a magyar éves központi költségvetés tizenhatezer-milliárd forint…) – a tét tehát iszonyú nagy, ennek következtében mind a kereset beadása, mind az alperes fellebbezésére adott válaszok is hihetetlen nagy és alapos felkészülést igényeltek. Majd február 18-án jött a hideg zuhany: megérkezett a bírósági végzés, miszerint az előzőleg kitűzött tárgyalásokat a bíróság ebben visszavonta és egyidejűleg megszüntette a pert. Ez szinte példanélküli a magyar joggyakorlatban.

A bíróság két indokra hivatkozott: a fogyasztóvédelmi törvény értelmében az a civil szervezet indíthat közérdekű keresetet, amely legalább két éve működik és legalább ötven tagja van. Ennek a törvénynek a Devizahitelesek Érdekvédelmi Szövetsége nem felel meg – de nem is kell (!), hogy megfeleljen. Mégpedig azért mert a magyar jogban két jogcímen lehet indítani közérdekű keresetet – vagy a fogyasztóvédelmi törvény alapján, vagy a polgári törvénykönyv tisztességtelen szerződésekre vonatkozó rendelkezése alapján. Kende Péter ez utóbbi jogi kereteire hivatkozva adta be keresetét – a bíróság pedig a fogyasztóvédelmi törvényre hivatkozva utasította el azt. A másik indok a bíróság részéről az volt, hogy az a társadalmi szervezet, melynek nevében a pert indították, céljai között nem szerepel az érdekvédelem, holott a szervezet azt a nevet viseli, hogy Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetsége – a Fővárosi Bíróság által bejegyzett végzésben a szervezet céljaként pedig ez szerepel: "devizaadósok védelme, érdekképviselete".

Habár Kende Péter többször is elmondta, hogy az ügyvédi etikai kódex tiltja számára a konkrét véleménynyilvánítást (például a bíróság munkájával kapcsolatban), nem tudván hidegvérét megőrizni, a bankoknak a keresetekben is megfogalmazott, a kamatperiódussal kapcsolatos hozzáállását mocskos módszernek nevezte.

Az ügy vélhetően tovább folytatódik, hiszen Kende még az elutasító végzés megérkezésének napján fellebbezett az ítélet ellen. Azonban míg az állampolgárokat, ügyvédeket szigorú határidők kötik, a bíróságra semmilyen határidő nem vonatkozik. Így arról sem tudott a sztárügyvéd beszámolni, hogy egyáltalán mikorra várható érdemi válasz az ügy folytatását illetően.

Kende Péter kijelentette: nem adják fel, az indított a per(ek) megnyerhető.

Hírhatár-ATV