Az önkormányzatnak azonban komolyan a zsebébe kell ezért nyúlnia, a szolgáltatás évente bruttó 157 millió forintjába kerül. A járművek nem a város tulajdonában állnak, hanem a szolgáltatóéban, a menetrendtől függően 5-7 busz van forgalomban, amelyeken napszaktól függően általában egyszerre 5–40 személy utazik. A buszok együttes futásteljesítménye éves szinten 300 ezer kilométer. 

 

Egy kis közlekedéstörténelem:

Budaörsre az első helyi buszt a Kurir Autóvállalat indította az 1930-as évek végén, szerepe kizárólag a Központi Vásárcsarnok és a település közti forgalom lebonyolítása volt, napi három fordulóval.  Száz éve, 1914-ben indult meg a helyiérdekű villamosközlekedés, amely 1963 január elsejétől sárga villamossá alakult át, és a budapesti Móricz Zsigmond körtérről a Marx Károly utca, Baross utca sarkáig közlekedett. Innen került ki még ugyanabban az évben a MÁV állomás közelében lévő mocsaras területre az új végállomás, ennek a helyén áll ma a Tesco áruház, a villamos útja pedig lerövidült a Kamraerdőig. Ettől kezdve csak buszok látják el a település belső,  valamint Budapestre irányuló forgalmát. Ha az állam kért, kapott mindenféle buszjáratot, például 67-es jelzésűt Budaörs és Budakeszi között, hogy az ipar vidékre telepítése után a dolgozókat ki tudják szállítani. Ez volt a hidegháborús időszak. Ha a budaörsiek kértek vonalhosszabbításokat, azt a hatóságok - a BKV és jogelődje a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) - rendszerint lesöpörték az asztalról, csak sok-sok utánajárásra nyílhatott meg egy új vonalrész. Ezt unhatta meg a város, amikor saját kezelésbe vette a tényleges helyi járatokat.

 

A két járat korábban tömegközlekedéssel nem érintett utcákba is eljut, és lényegesen megkönnyíti a lakókörnyezet és az intézmények közötti utazást is. Bár a járművek kisebbek a városokban megszokottaknál, nagyon kényelmes kialakításúak. Számozásuk a BKV járathálózatába illeszkedik, korábban ő üzemeltette a vonalakat, de akkor is hozzájárult a költségekhez a város. 

 

A 288-as és a 289-es járatot Budaörs saját kézbe vette, mert egyrészt hiába kért fejlesztéseket a BKV-tól, másrészt érzékelte a díjszabási anomáliákat is. Tulajdonképpen most időszerű erről beszélni, hiszen a 4-es metró átadása után autóbusszal alig lehet majd bejutni Budaörsről a Móricz Zsigmond körtérre, vagy a Kosztolányi Dezső térre. Tehát létrehoznak egy olyan átszállási kényszert, ami a bérlet nélkülieknek irányonként plusz egy jegyébe kerül. Ez két jegynél már 700 forint - hangsúlyozzuk, csak a többletköltség! A település főútvonalain azonban a BKV tartja fenn a buszközlekedést, potom 350 forintos jegyárban, de ha valaki rákényszerül a kihalt időszakban, hogy a sofőrtől kérjen bilétát, akkor már 450 forintot kóstál egy utazás. Ma viszont még a legtöbb budaörsi busz közvetlen eljutást biztosít a főváros szomszédos kerületébe. Aztán van a napi néhány alkalommal Biatorbágy felé tartó helyközi volánbusz is - erre elővételben nem, csak a vezetőnél lehet jegyet váltani 250 forintért, de a diákoknak ez mindössze 125 forintba kerül. Ezért helyben, de akár Kelenföldig bebuszozhatnak, csak az a probléma, hogy kevés a járat. Ugyanilyen árkonstrukcióban lehet utazni a Volán járataival Budakeszire is. 

 

Korábban még nagyobb volt a két busztársaság között az áraránytalanság, de Németh Lászlóné minisztériuma rájött erre és nemrég megszüntette az 5 kilométeres jegyet, amely 155 (diákoknak 80) forintba került. Egy ilyen jeggyel Budaörsöt szinte teljes hosszában végig lehetett utazni. Aztán létezik a Tesco-busz is, de ott nagyon vigyáznak a sofőrök, hogy csak olyanok szálljanak fel, akik remélhetőleg az áruház vevői. Láttunk már nem egy példát arra, hogy az utasok közül néhányan Budaörs belterületén leszálltak, amikor az újabbak verekedték fel magukat a járműre. A Kelenföldről a budaörsi áruházakig járó csuklósbusznál van mód arra, hogy kijátsszák az éber járművezetőket. 

Akinek van Budapest-bérlete, annak a BKV buszain – elvben csak egy 250, illetve 125 forintos kiegészítőjegyet kellene kezelnie, de olyat a sofőrtől nem kaphat, tehát 450-et kell leszurkolnia a járművezetőnél, ha előre nem gondoskodott ilyen jegyről. Megnéztük, hogy Budaörsön este nyolc után, kivált hétvégén hol vásárolhat a leendő utas jegyet - alig találtunk ilyen lehetőséget.

 

Tehát egy városban három-négy féle autóbusz-díjszabás is van. A közlekedésszervezőket vagy a minisztériumot, nem beszélve a BKK-ról egyáltalán nem zavarja ez az áldatlan és igazságosnak egyáltalán nem nevezhető állapot. Talán a Móricz Zsigmond körtérre beutazni szándékozók majd felszisszennek a 4-es metró átadása után, ha a 25 perces menetsűrűségűre tervezett és szűkített üzemidejű járaton kell utazniuk. Persze mehetnek oda-vissza 1400 forintért is, ha nem bírják kivárni ezt az időt. Most viszont például Kamaraerdőről Budaörs belterületére az egyik járattal teljesen ingyen lehet eljutni, míg a másikkal egy BKV vonaljeggyel, ami még a diákoknak is 350 forint, ha van. Ha a járművön kell váltani, az már 450-be fáj, ami akár egy ebéd ára is lehet.