Szolidaritásáról biztosította az éhségmenetet vasárnap megtartott tanácskozásukról kiadott nyilatkozatában számos egyesület.  A találkozón részt vett a a Magyar Szociális Fórum (MSZF), a Polgárjogi Mozgalom (PM), - a tanácskozás kiegészült a Pax Romana-hoz, a MEASZ-hoz, és a Közmunkások szervezetéhez tartozó személyekkel, valamint képviseltette magát a rendezvényen a Szocialista Párt is.

A résztvevők arra kérték az embereket, hogy vegyenek részt a "Munkát-Kenyeret" menetben, tiltakozzanak a fizikai létüket érintő megélhetési gondok elhanyagolása miatt. A demokratikus erőket pedig felszólították, hogy csatlakozzanak a menet záróaktusához február 11-én, a Kossuth téren.

Az éhségmenetek haladnak a főváros felé, a Fidesz pedig Gyulára látogat és kedden ott tart frakcióülést  - számol be most megjelent írásában a Fővárosi Hírhatár >

A demonstráció célja annak elérése, hogy az embereknek legyen mit enniük, legyen hol lakniuk, ne kelljen megfagyniuk, legyen miből megélniük. A kormány végre tárgyaljon velük a négy millió embert sújtó megélhetési problémáról, köztük bérekről, a közmunkások 47 ezer forintos éhbéréről, a rokkant nyugdíjuktól megfosztott emberek sorsáról, a devizahitelesek kilátástalan helyzetéről, a kisvállalkozók ellehetetlenüléséről.

A civilek követelték a március 1-én lejáró kilakoltatási moratórium érvényben tartását mindaddig, amíg nem biztosítanak más lakhatást az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált embereknek.   

"Humanitárius katasztrófa fenyeget Magyarországon, a kirekesztettek jelentős része nem jut semmilyen jövedelemhez, ezért nincs tüzelője, vize, világítása, ruhája, megfelelő hajléka, éhezik és fázik, betegség gyötri, miközben lenézik, sokszor vérig sértik őket” – áll a Kiáltvány „Magyarország kormányához” című dokumentumban, melyet a Horváth Aladár vezette PM dolgozott ki, és amit többiek egyhangúan elfogadtak.

Simó Endre (MSZF) Hírhatárhoz eljuttatott közleménye szerint sok magyar ember puszta fizikai léte került veszélybe a megélhetési válság súlyosbodása miatt. Október 1. és január 21. között 154-en fagytak meg az országban, többen, mint egy évvel ezelőtt. Az elhunytak többsége saját fűtetlen otthonában hűlt ki. Magyarországon 23 százalékra nőtt az alultápláltság, 2,3 millió ember nem jut hozzá minden második nap húshoz, vagy halhoz. Példátlan méretűvé vált az éhezés.

A jelenlévők azonnali intézkedésként javasolták, hogy a kormány állíttasson fel ingyen konyhákat és melegedőket a válságtelepüléseken, ahol pedig nem biztosított az iskolás gyermekek étkezése, legalább hét végén egyszeri meleg ételt biztosítsanak a gyermekek és családtagjaik részére. A tüzelő előteremtése érdekében azt kérték, hogy nyissák meg az állami erdőket a szegények előtt, és az erdőbirtokosok is csatlakozzanak a programhoz. Az önkormányzatokat és az állami hivatalokat pedig arra kérik, hogy nyissák meg a középületeket a krízishelyzetbe került emberek előtt. Az orvoshiányos gettótelepülésekre indítsanak mobil orvosi rendelőket, tartsanak szűrővizsgálatokat, mert rendkívül sok az ellátatlan, beteg ember, különösen nagyarányú a pánikos depresszióban szenvedő anyák száma.

Tartós válságkezelésként javasolják, hogy minden családból legalább egy főt foglalkoztassanak, az EU által támogatott vállalkozásokat kötelezzék arra, hogy tartósan munkanélkülit vegyenek fel. Követelték annak a gyakorlatnak a megszüntetését, amely faji alapon tesz különbséget a segítségre szoruló magyar állampolgárok között.  A közmunkások bérének rendezését is sürgették az egyenlő munkáért egyenlő bért szellemében.

A totális katasztrófa elkerülése érdekében kérték a kormány gyors intézkedését, ennek elmaradása esetén nem zárják ki, hogy nemzetközi humanitárius segítséget kérnek a hazánkban kialakult helyzet miatt.