A közvetlen környezet tereprendezése és a hozzá kapcsolódó pihenőhely összköltsége majdnem 40 millió forintba került, amelyet a Pilisi Parkerdő Zrt. részben a saját anyagi erejéből, részben a hozzá nyert 24 millió forintnyi pályázati pénzből valósított meg. A kilátót Dévényi Antalról nevezték el, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a környék erdősítési munkálataiban, illetve annak irányításában.

Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója az avatás alkalmával kiemelte, hogy az elmúlt két évben turistautak, turistaházak felújításával, erdei pihenőhelyek és tűzrakók létesítésével, továbbá kilátók építésével járultak hozzá a bejárható Magyarország Program megvalósításához. Továbbá bejelentette, hogy a budapesti Hármashatár-hegyen kilátópont és egy negyven személyes turistaház létesítésének engedélyeztetését is kezdeményezték amelynek folyamata már el is indult.

A kilátó névadója, Dévény Antal az úgynevezett kopárfásítással szerzett hírnevet és teremtette meg annak lehetőségét, hogy ismét erdők borítsák a környéket. Az általa vezetett munkálatok 1927-ben indultak meg, először csemeteültetéssel próbálkoztak és csak a nehezebb helyeken kísérleteztek a magvetéssel. Mivel a Pilisvörösvár környéki kopár hegyekben nem volt szinte semmilyen talajréteg, először az igénytelenebb fenyőkkel képzelte el a fásítást és a későbbiekben a tűlevelűek által képződött humuszossá váló talajra már könnyebbnek látta akár más, a környéken jellemző fafajták telepítését is. Azt is előre megmondta, hogy ehhez legalább 40-50 évre lesz szükség. Ez az elképzelése szinte kiválóan bevált és mára valóban erdei talaj borítja a legtöbb domboldalt. A magvetéses erdősítésre 1930-ban tértek át, míg az üzemi méretű fásításra az 1950-es évektől került sor. Dévényi Antal 1994-ben halt meg, Piliscsabán, az erdő szélén egy utca is őrzi emlékét.

Fotó: Rácz Anett

Kertész Z István