A devizahitelesetek érintő témakörök aránylag új keletűek. Az ország nagy részén a bírók többsége semmilyen előzetes tapasztalattal, sem rutinnal nem rendelkezik. Igazából ezeket a pereket nem is lenne szabad tárgyalniuk. A bírók pénzügyi szakértelme nem megfelelő, a jogszabályok illetve a Kúria határozatai és állásfoglalásai pedig nem adnak kellő alapot helyes ítéletek meghozatalára. Jelen pillanatban csak dzsungelharcok folynak a bírósági tárgyalótermekben - írja Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára.

"A legújabb hírek szerint az Európai Bíróság nem hajlandó soron kívül kivizsgálni a Kúria állásfoglaláskérését, amelyet egy devizahiteles ügyében a legfontosabb kérdések némelyikében terjesztett elő.

Maga az eljárás is meglepőnek mondható. Vajon milyen indokok vezérelték a Kúriát, amikor ezt az állásfoglalást megkérte? Feltételezhető, hogy a Kúria egy olyan területre tévedt, amelyben eddig nem sikerült jártasságot szereznie. Konkrétan: olyan pénzügyi általános irányelvekben kellene állást foglalnia, amely meghaladja szakmai képességeit. Nyilvánvaló, hogy egy bíró nem lehet egyszerre a jogi problémák legnagyobb szakértője, és ugyanolyan magas szinten pénzügyi szakértő, ráadásul egy olyan témakörben, ahol egymástól gyökeresen eltérő álláspontok látnak napvilágot. Hogyan várhatnánk el egy kisvárosi bírótól, hogy véleményt alkosson egy nagyon magas pénzügyi szakértelmet igénylő témakörről?

A Kúria Jogelemző Munkacsoportja sem tudott igazából teljes körű megoldásokat javasolni, hiszen pont a legfontosabb vitatott kérdésekre nem találta meg a választ. Ennek következménye az a faramuci helyzet, hogy ugyanazokban a témakörökben teljesen ellentétes bírói döntések születnek olyan fellebbezhetetlen kijelentésekkel, amelyek arra engednek következtetni, hogy az eljáró bíró a legmagasabb fokú pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, amely nyilvánvalóan nincs így és ezért hamisan csengenek.

A devizahitelesetek érintő témakörök aránylag új keletűek. Az ország nagy részén a bírók többsége semmilyen előzetes tapasztalattal, sem rutinnal nem rendelkezik. Igazából ezeket a pereket nem is lenne szabad tárgyalniuk. A bírók pénzügyi szakértelme nem megfelelő, a jogszabályok illetve a Kúria határozatai és állásfoglalásai pedig nem adnak kellő alapot helyes ítéletek meghozatalára. Jelen pillanatban csak dzsungelharcok folynak a bírósági tárgyalótermekben.

A kúria hibát követett el abban, hogy nem rendelt ki szakértőt ebben a témakörben. A bíróságok lehetőségeibe beletartozik, hogy a bíró által nem értelmezhető, szakmai tudását meghaladó kérdésekben szakértőt rendeljen ki, mint ahogy pl. orvosi műhiba-perekben, hiszen egy bíró nem lehet egyben jogász és orvos is. Fel kell tenni a kérdést, hogy ezekben a devizahiteles perekben miért nem történnek szakértői kirendelések? Nyilvánvalóan azért, mert elfogulatlan szakértők ezen  a területen nem léteznek.

Ki lenne hivatott egy ilyen perben szakértőként megjelenni? Talán a Bankszövetség által kioktatott szakértők? Vagy a devizahitelesek által delegált szakértők? Természetesen egyik sem. Továbbá nem alkalmas szakértőnek a PSZÁF által delegált szakértő. Sajnos azt kell mondani, hogy egyetlen magyar érdekeltségű szakértő sem található, legyen az állami, magán vagy civil szakértő. Ennek ellenére hiba volt a Európai Bíróság állásfoglalását kérni, hiszen az egész történet nem másról szól, mint hogy a bankok milyen banktechnikai elszámolási módszereket alkalmaznak, illetve ezeket a módszereket jogosan használják-e, és ezek mennyiben feleltek meg a szerződő felek akaratának?

Mind a három kérdés feltevése egyaránt fontos, és csak együttesen értelmezhetőek. A pénzügyi biztos tárgyalásai úgy néz ki, hogy nem hozzák meg a kívánt eredményt. Bizonyára banktechnikai elméletekkel foglalkozó tanárok, egyetemi professzorok körében lehetne keresni azokat a szakértőket, akik függetlenként támpontot adhatnának a Kúria részére.

Túl hosszú az az idő, amíg az Euróapai Bíróság állásfoglalását kialakítja. Nyilván Ők is szakértők bevonásosával végzik ezt a feladatot.

Igazából egyetlen devizahiteles pernek sem lenne szabad bíróságok előtt lennie. A hatóságok elmulasztották a megfelelő szakmai állsásfoglalások kialakítását, vélhetően nincs is szándékukban ezt megtenni. Addig is marad a mostani helyzet, ahol a profi banki jogászok orruknál fogva vezetik mind a bírókat, mind az ügyfeleket és ezekben az ügyekben a banki és gazdasági érdekek fognak érvényesülni az igazságosság felett."

Kovács László

főtitkár

Banki és Végrehajtási Károsultak

Fogyasztóvédelmi Egyesület