Az új kötelező online pénztárgépek bevezetése kapcsán lassan nap, mint nap újabb hírek és vélemények olvashatóak. Nem csoda, hiszen egy bevált rendszer - a vásárlásoknál alkalmazott pénztárgépekre gondolván - teljes reformja esetén sok kérdés és egyben probléma merülhet fel.

Ezt mi sem példázza jobban, minthogy a NAV az új, központilag ellenőrizhető pénztárgépek bevezetésének megvalósításával nem tudott lépést tartani. No, de nem is erről szeretnénk írni, hiszen előbb-utóbb képesek lesznek a pénztárgép gyártók is kielégíteni a jogszabályilag mesterségesen létrehozott "piaci igényt". (Lásd: korábbi írásunkat.) Bár szakértők szerint igen kényes kérdés, hogy a 2014. január 1-i határidőre bevezethető lesz-e valóban az online pénztárgépek üzembeállítása, hiszen az előrejelzések erre vonatkozóan meglehetősen aggályosak. Ezt észlelheti  az  Együtt-PM, amikor  mai közleményében ennek határidejét 2014. március végéig kívánja meghosszabbítani.

Az is tény, hogy már napok óta tele van az internet a NAV fenyegető leveleivel, amiben a kiskereskedelmi vállalkozásoknak üzen a január első napjával  hatályossá váló, és kötelezően használható online pénztárgépre történő átállással kapcsolatban.

A NAV által, a napokban kiküldött levélben szó esik minden féle szankciókról, 500, meg 1 millió forintos büntetésről, „sóskútba vetésről, felnégyelésről”  utalva továbbá az eddig még nem regisztrált - közel 80 ezer - vállalkozás egyenkénti leellenőrzéséről, meg az isten tudja még miről...,  csak egyetlen dologról nem, nevezetesen arról, hogy bizonyos esetekben egyáltalán nem kötelező a pénztárgép használata, mert bizony –bizony számla kiállításával is maradéktalanul eleget tehetünk az Áfa törvényben is szabályozott előírásoknak.

Hogy ez valóban igaz-e? - kezdjük az alapoknál, nézzük meg, mit mond az ÁFA törvény:

Azt, hogy hogyan kell értelmezni  gyakorlatban a  hatályos jogszabályt, ezzel kapcsolatban fordultunk kérdésekkel Németh Mihály Zsolthoz, a Németh Numerus Nobilis Tanácsadó és Számviteli Szolgáltató Bt vezetőjéhez, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt kiemelt kommunikációs partneréhez,- segítse a Hírhatár olvasóit eligazodni a számtalan jogszabályt felölelő számviteli rendet érintő útvesztőben, különösképpen a 2014. január 1-ét követő változásokra.

Pm. HH: Fontos volna tisztázni mi az egyezőség, és mi a különbség a számla, illetve a nyugta között, helyettesítheti-e egyik a másikat, és ha igen, mely esetben?

- A törvény részletes szabályokat állapít meg, hogy mikor és milyen adattartalommal kell számlát kiállítani, illetve mikor állítható ki helyette nyugta. A nagy kérdés, hogy számlát, vagy nyugtát kapjon a vásárló. A számlázással, illetve nyugtaadással, vagyis az értékesítés bizonylatolásával kapcsolatos előírásokat  jogszabályok tartalmazzák. Az egyik alap jogszabály ebben a kérdésben az ÁFA törvény, ami rögzíti, hogy az eladót, szolgáltatást nyújtót számla kibocsátási kötelezettség terheli. - Itt most csak az egyszerűbb esetekre vonatkozóan írom le a számla kötelező adattartalmát:

1. a) a számlát azonosító adatok:
2. - a számla kibocsátásának kelte;
3. - a számla sorszáma, amely a számlát - kétséget kizáróan - azonosítja;
4. b) a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját (számla kiállítójának) azonosító adatok:
5. - az adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette
6. - neve és címe,
7. c) a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét (vevő) azonosító adatok:
8. - neve és címe"

Lényegében ez az adatsor az, ami megkülönbözteti a számlát a nyugtától, vagyis a számla sokkal több és részletesebb adatokat tartalmaz a vevő személyes adatait illetően. Ezek között szerepel, hogy a számlán kötelező feltüntetni a vevő nevét és címét. A nyugtán azonban már nem szerepel a vevő személyes adata. Vannak, akik pont ebben látják a "jogi kiskaput". Hiszen az ÁFA törvény kimondja (166.§.(2)), hogy "Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugta-kibocsátási kötelezettség alól."

Pm. HH: Van-e választási lehetősége annak a kisvállalkozónak, kereskedőnek, aki korábban pénztárgéppel teljesítette a nyugtaadást, hogy január 1-ét követően ha úgy ítéli meg - egyrészt az ügyfélforgalom hektikussága, másrészt, a pénztárgép beszerzésével, fenntartásával kapcsolatban keletkező aránytalanul magas költségek miatt, hogy bevételéről csak számlát állít ki.

- A lényeg tehát, hogy a legtöbb esetben számlát, vagy nyugtát kell kiállítani, ha egy vállalkozó értékesítési, szolgáltatásnyújtási tevékenységet végez. Ugyan jogszabály meghatározza azokat a tevékenységeket, amikor a nyugtaadási kötelezettség a jövőben csak online pénztárgéppel teljesíthető, de az ÁFA törvény alapján valóban megengedett, hogy nyugta helyett a vevő kérésére számla kerüljön kiállításra. Egyértelmű, hogy ha a vevőnek számlát állítottak ki, akkor nem kell mellé még egy nyugtát is kiadni.

Pm. HH: Mégegyszer, vagyis jól gondoljuk azt, hogy választhatja a kereskedő, vállalkozó, szolgáltatást nyújtó - hétköznapi nyelven adóalany - azt a megoldást, hogy minden vásárlójának névre szóló számlát állít ki, feltéve, hogy a NAV a számlakiállításra vonatkozó tartalmi és formai elemeket is rendben lévőnek találja? 

- Egyes vélemények az online pénztárgépek kikerülésére abban látják a megoldást, hogy minden egyes vevő részére számla kerüljön kiállításra. Véleményem szerint így, mivel egyáltalán nem lenne nyugtakiállítás, már az online pénztárgép sem kötelező. Tehát a jogszabályi háttér megvan ahhoz, hogy a vállalkozó minden vásárlója felé számlaadással teljesítse a jogszabályi előírásokat.

DE!

A számlán kötelező a vevő nevét és címét feltüntetni. És itt szembesülünk egy újabb kérdéssel: Mi történik, ha a vevő nem hajlandó megadni nevét és címét? Kötelezhető erre? Egy személy neve és címe személyes adatnak minősül. A személyes adatok védelméről törvény gondoskodik.

A másik cseppet sem elhanyagolható körülmény, hogy a vevő nem szívesen osztaná meg személyes adatát. Márpedig a személyes adatok kezelését - és annak minősül az is, ha azt a számlázáshoz elkérik, rögzítik, majd tárolják - a törvény feltételhez köti. Fő szabály szerint a személyes adatokat akkor lehet kezelni, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. Az adatkezelők a természetes személyek személyes adatait csak azok beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel.

Az érvényes beleegyezés megköveteli, hogy az érintettet előzetesen felvilágosítsák arról, hogy milyen információt kívánnak felvenni, kezelni és továbbítani, illetve milyen célokból történik az adatkezelés. A beleegyezés választási lehetőséget is feltételez, ami azt jelenti, hogy az érintettnek, akitől a beleegyezést kérik, lehetősége kell legyen arra, hogy megtagadja vagy a megadott beleegyezését később visszavonja. Ez alól kivétel az un. adószámmal bíró "céges" vásárlás, amikor a vásárló egyben áfa-visszaigénylő adóalany-, vagy nem, de a számlán szereplő végösszeget költségként kívánja könyvelésében elszámolni.

Összegezve a vevő nem kötelezhető arra, hogy személyes adatait megadja, hiszen törvény nem ír elő számára ilyen kötelezettséget. Vagyis ekkor kellene részére nyugtát adni. Ha azonban az eladó nem tud eleget tenni a törvényi kötelezettségének, nem tud nyugtát kiállítani, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges online pénztárgéppel, akkor legfeljebb nem tud a vevő részére értékesíteni.

Viszont fontos megjegyezni: Áfával számítottan 900 ezer forint értékhatár felett eddig is, és ezt követően is  kötelezően fennáll a számlaadási kötelezettség!

Pm.HH: Akkor az mérlegelés kérdése lehet, hogy a nevét és címét elhallgató vevőnek egyszerűen nem értékesítenek?

Látszólag le lehet vonni ezt a következtetést, hogy ilyen vásárlónak nem tudok értékesíteni. De valóban ilyen "egyszerű" lenne a megoldás? A témát nagyon hosszan lehetne még boncolgatni és vizsgálni, hogy ténylegesen megállapítható legyen, valóban létezik-e a "kiskapu", mellyel a kötelezettek elkerülhetnék az online pénztárgép bevezetését. Álláspontom szerint igen létezik(!), és ha az értékesítés során számla kerül kiállításra, ezzel egyértelműen eleget teszünk az ÁFA törvényben főszabályként foglalt kötelezettségünknek.

(Rozy-x)

Fenti írásunkat megküldtük a NAV sajtóosztályának. A cikkel  kapcsolatban várjuk  észrevételüket, véleményüket és ha megérkezik ígérjük, az haladéktalanul  olvasóink elé tárjuk.