A parlament 2012. január 1-től bevezette az ebadót, - hivatalosan ebrendészeti hozzájárulást -, melynek jogi keretét az állatvédelmi törvény módosítása adja. A hozzájárulást a helyi önkormányzatok vetik ki és alapesetben nem haladhatja meg az évi 6 ezer forintos összeget.

Az önkormányzatok 3 évente kötelesek összeírni a kutyákat. Fő szabályként elmondható az is, hogy azok után az ebek után, melyek az év első napján már legalább 4 hónaposak, kivethető az ebrendészeti hozzájárulás. A tulajdonos által befizetett adót az oltási könyvben rögzítik.

Az önkormányzatnak joga van eltérni a 6 ezer forintos összeghatártól abban az esetben, ha veszélyes kutyákról van szó, ugyanis ilyenkor akár 20 ezer forint éves adót is megállapíthat.  

Az összeg megállapítása során a hivatal figyelembe veheti az eb tartási célját, állatjóléti és ebrendészeti jellemzőit (például tartási hely típusa, mérete, az együtt tartott ebek száma stb…), valamint az ebtartó szociális helyzetét is.

Az ebadó nem vethető ki védett őshonos, vagy veszélyeztetett fajokra, valamint magas genetikai értéket képviselő magyar kutyafajtákra. Ez utóbbiak például a törzskönyvezett mentő-, jelző-, vakvezető-, rokkantsegítő és terápiás, valamint a Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek szolgálatában álló kutyák.

Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás azok után az ivartalanított kutyák után sem, amelyeket igazoltan állatmenhelyről fogadtak örökbe.