| Erzsébet utalványból nyugdíj-kiegészítés? Így csináld! |
|
| 2014-07-23 14:08:56 |
Erzsébet utalványból nyugdíj-kiegészítés? Így csináld! Az emberek nagy többsége rendelkezik különböző mértékű béren kívüli juttatással, avagy cafeteria-val. Általában év elején eléd nyomnak egy papírt, hogy írd be, hogy egy bizonyos összeghatáron belül melyik cafeteria elemet kéred, és mekkora összeggel. Ezt a kérdést azonban nem szabad elnagyolnod, összecsapnod, hiszen egy precíz tervezéssel nagyon magas nyereségre tehetsz szert.
Egy ilyen tervezést mutatok meg most neked, mégpedig azt, hogy Erzsébet utalvány és hasonló elemek kiválasztásával hogyan tudod felépíteni a nyugdíj-kiegészítésedet. Sőt, ezzel a módszerrel még hatékonyabb is lehetsz, mintha munkáltatód önkéntes nyugdíjpénztárt fizetne neked, vagyis még több pénzed lesz nyugdíjas korodban.
Érdekességképpen kiválogattam párat a 2014-ben választható cafeteria-elemek közül, és megnéztem, hogy mekkora a maximálisan kihasználható összeg belőle, ezt ebben a táblázatban láthatod.
 A legtöbb választás az Erzsébet utalványokra, és a SZÉP-kártyára szokott esni, ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy az emberek folyamatosan terveznek az étkezéssel, és a nyaralással. Az utóbbi időben kicsit háttérbe szorultak az önkéntes nyugdíjpénztárak, de természetesen vannak, akik a nyugdíj-kiegészítésüket a cégükkel akarják finanszíroztatni, és a munkáltató akár havi 50.750 forintot is fordíthat erre a célra.
Mire elég a havi 25.000 forintos cafeteria?
Végeztem egy rövid kis piackutatást, hogy mekkora az ismeretségi körömben az egy hónapra jutó cafeteria mértéke, és nagyjából havi 25.000 forint lett az átlag. Utánaszámoltam, hogyan tudnád felhasználni a cafeteria keretet úgy, hogy a nyugdíj-kiegészítés szempontjából a lehető legjobban járj.
Tegyük fel, hogy egy havi 25.000 forintos kereted van neked is, ami éves 300.000 forintnak felel meg. Azt gondolnád, hogy ha az egész összeget (havi 25.000 forint) egy önkéntes nyugdíjpénztári tagságra kéred, akkor tudsz a legjobban felkészülni a nyugdíjas korra. Ez így is lenne, csak azt érdemes tudni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárra nem jár 20%-os adókedvezmény, ha nem Te fizeted a díjakat. Ezzel évente 60.000 forinttól esel el, ami 20 éves távon több mint 1 millió forint, pontosan 1.200.000 forint, úgy, hogy a hozamokat nem vesszük figyelembe.
Az adókedvezmény hatalma
Nézzük meg, hogy milyen eredményt érnél el, ha a fent említett havi 25.000 forintot egy saját nyugdíj megtakarításba forgatnád be (így kaphatsz 20%-os adókedvezményt), és hasonlítsuk össze azzal, mintha ezt a pénzt a munkáltatód fizetné be neked egy önkéntes nyugdíjpénztárba. Íme:
 Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál átlagos 7%-os éves hozammal számoltam (az elmúlt 10 év eredményei alapján), és levontam a pénztári költségeket is.
A táblázatból jól kivehető, hogy az adókedvezmény milyen sokat számít a nyugdíj megtakarításunknál. 20 éves távon 15.674.818 forint és 12.585.616 forint között 3.089.202 forint a különbség, pedig 20 év alatt „csak” 1.200.000 forint adókedvezményt vettünk igénybe. Ilyen sokat számít tehát, hogy az adókedvezményt nem tudod azonnal elkölteni, hanem további hozamokat termel számodra a nyugdíj megtakarítási számládon.
Fizesse az adókedvezményt mégis az állam!
Önmagában paradoxonnak hangzik, de lehetséges ez a megoldás is. A trükk az egészben az, hogy a cafeteriát olyan kiadások finanszírozására kell felhasználni, amikre úgyis költenénk (étkezés, utazás, nyaralás, internet). Ha így teszel, akkor a bérként kapott pénzedből megspóroltál 25.000 forintot, és ezt a 25.000 forintot érdemes egy nyugdíj előtakarékosságra fordítani. Így ugyanis a nyugdíj megtakarítás mértéke ugyanakkora, viszont évente plusz 20%-ot kapsz az államtól. Hogy érthetőbb legyen, mutatok 1-2 példát:
Természetesen sok összetevőtől függ, hogy hogyan állítod össze a cafeteriádat, de nézzünk meg 2 különböző élethelyzetet, a cafeteria keret pedig maradjon havi 25.000 forint. Bármilyen érdekes, de úgy tudsz a leghatékonyabban félretenni a nyugdíjadra, ha nem választasz önkéntes nyugdíjpéntárt.
A nagyvárosi munkavállalók számára javasoljuk, hogy válasszanak havi 8.000 forint Erzsébet utalványt, egy bérletet, ami (Budapesten) 10.500 Ft (ha nem kell a cégnek számla, akkor 9.500 Ft) a maradék 7.500 forintot pedig vagy benti étkezésre, vagy SZÉP-kártyára.
A szülők számára már érdemes magasabb összeget kérni a SZÉP-kártyára (nyaralás céljából), és Erzsébet utalványt választani (8.000 Ft), így a nyaralásra 12*17.000=204.000 forint is összejön.
Javaslat
Ezek csak példák természetesen, amivel azt szeretnénk szemléltetni, hogy a cafeterián belül érdemes olyan tételeket választani, amire úgyis költenénk a bérként megkapott fizetésünkből. A neheze azonban csak most jön: azt a pénzt, amit így nem költünk ételre, utazásra, nyaralásra, azt félre kell tenni egy saját nyugdíj megtakarításba, ahogy a 2. táblázat is mutatja, több millió forintot ér a prevenciós gondolkodás, és a tudatos megtakarítás, és persze az adókedvezmény.
Konklúzió
Magyarországon valóban magasak az adóterhek, de rengeteg olyan lehetőség van előtted, amivel ezt ellensúlyozni tudod a saját életedben. Ebben a bejegyzésben a cafeteria került a középpontba, és kiderült, hogyan lehet ugyanakkora pénzösszegből, cafeteriából, havi ráfordításból 20 éves távon 3.000.000 forint extra nyereségre szert tenni. Pénzügyeinkre általánosan igaz, hogy ha időben reagálunk a változásokra, és pontosan megtervezzük, hogy mit szeretnénk, akkor sokkal jobban járunk, mintha ad-hoc jelleggel intéznénk a jövőnket érintő pénzügyi kérdéseket. Remélem, sikerült egy olyan hasznos tippet adni neked, amivel meg tudod szerezni a táblázatban található extra pénzeket.
Deák Ferenc István
|
