Az MKSZN az MTI-vel közölte: tisztázatlan tulajdonjogok miatt 2013 óta hányattatott sorsa van az állami tulajdonú NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet 650 hektáros földterületének, ahol fajtaoltalomban álló, termesztésre alkalmas gyümölcsfafajtákat őriznek. A terület földtulajdon rendezéséhez megszületett a miniszteri hozzájárulás 250 hektár kivételével, ahol az önkormányzat információik szerint ipari parkot hozna létre.
    

Kiemelik: az Érdi Elvira Major területén komoly gyümölcskutatási munka folyik, ezen az ültetvényen található 86 államilag bejelentett gyümölcsfajta, leginkább cseresznye, meggy és dió. Itt gyűjtik és gondozzák az összes Magyarországon hivatalosan bejelentett, hazai termesztésre alkalmas fafajta mintapéldányait a központi törzsültetvényben. A terület eszmei értéke felbecsülhetetlen, hiszen Magyarországon gyakorlatilag az összes faiskola és gyümölcsültetvény származási helye az Érdi Elvira Major - írták.
    

Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója megdöbbentőnek nevezte az önkormányzati terveket, hiszen a városnak érdeke lenne az itt megvalósuló értékteremtő gyümölcskutatói munka szavai szerint. A kisajátítani kívánt terület létjogosultságát uniós egyezmények és kormányrendeletek is védik. A kiszemelt övezet ugyanis közvetlenül a védelem alatt álló ültetvény tőszomszédságában található, amelyet egy 2010-es kormányrendelet szerint 1000 méteres hatósugarú körben, úgynevezett "izolációs" védőtávolságban kell szabadon hagyni - mondta.
    

Arató Zsolt, az érdi önkormányzat sajtófőnöke az MTI érdeklődésére közölte: az a mintegy 800 hektár földterület, amelyről a Gyümölcstermesztési Kutatóintézet beszél és amelyet "védeni" szeretne Érd városától, a mezőgazdaság szocialista átalakításáig az utolsó négyzetméterig érdi gazdák földje volt. Hozzátette, hogy 1990-93 között hiába harcoltak az érdiek a kárpótlás során, egy fillér, egy négyzetméter kárpótlást sem kaptak ezért. 
    

Kitért arra, hogy az érdi önkormányzat 2010-ben egy határozatában kötelezte a polgármestert arra, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a terület önkormányzati tulajdonba, vagyis ismét az érdiek tulajdonába kerüljön.
    

Az érintett terület egy részén a kutatóintézet valóban a csonthéjas génállományát tartja és kezeli, de a terület saját bevallásuk szerint se több 22 hektárnál. A fennmaradó nagy területet nagyvállalkozó termelőknek adja bérbe - mondta. Hozzátette: Érden jelenleg 70 ezer ember él, és az évente beköltözők aránya olyan mértékű, hogy rövid időn belül 90 ezerre nőhet. 
    

Arató Zsolt közölte: az Érden élők átlagéletkora 34 év, az önkormányzat valamennyi tagja az ő jövőjükért dolgozik, az itt élők felhatalmazása alapján. Ezek az emberek itt tervezik a jövőjüket, és lehetőséget szeretnének kapni arra, hogy itt találjanak munkát. Ezt a lehetőséget teremtené meg a tervezett gazdaságfejlesztő-övezet létrehozása is.
    

"Minden olyan szándékot, amely az érdi családok jövőjét akarja ellehetetleníteni, a közösségünk elleni durva támadásként tudjuk csak értékelni" - fogalmaz a közleményben a sajtófőnök.

MTI