Annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik |
2014-02-20 10:13:41 |
A Nyest.hu számolt be az Orpheus Állatvédő Egyesület közleményéről, melyben Seres Zoltán, az egyesület vezetője azt hangsúlyozta, a háziállatok tartásáért az ember a felelős. A felelős gondolkodás lehetne az alapja a jobb környezetkezelésnek, ahol majd az ember legjobb barátját, a kutyát nem pusztítja majd el. Milyen aktualitása van ennek a közleménynek?
A 2014. évi Szocsi téli olimpiai játékok idején a felelőtlen lakosság által utcára engedett kóbor kutyákat a helyi hatóságok a turisták egészsége és a városkép érdekében kiirtották.
Még ha el is ítéljük, mit tehetnénk? Szocsiban így mennek a dolgok, dehát ez Magyarország... Csakhogy az Orpheus Állatvédő Egyesület évtizedes tapasztalata az, hogy hazánkban is (bár nem ilyen látványosan és nyilvánosan, hanem sunnyogva és mindenféle ide-oda papírozgatással takargatva) legtöbbször hasonlóan bánnak el a senkinek sem kellő kóbor állatokkal.
Sokaknál az állat családtag, viszont a lakosság nagy része csupán egy felelőtlen döntést követően lesz állattartó. Van, aki költözés, anyagi helyzet, tartási hely probléma, és számos egyéb ok (ürügy?) miatt a kiszolgáltatott állatot egyszerűen csak utcára teszi. A talált kutyákban persze se féregtelenítő, se veszettség elleni oltás, pláne kötelező azonosító chip nincs. Hiába börtönnel is sújtható bűncselekmény az ilyen, az elkövetőkre szinte lehetetlen rábizonyítani a tetteiket. A közterületen kóborló állatok „tulajdonosa” a területileg illetékes Önkormányzat lesz, a hivatal feladata ide kapcsolódóan a kóbor állatokkal kapcsolatos humán és állategészségügyi feladatok ellátása.
Az országban 3200 településről évente százezernél is több kutya kerül az utcára, a legtöbbet közülük elaltatják. Nem kellene így lennie – fogalmaz Seres Zoltán –, hiszen ha nem szaporítaná túl az ember a kutyáit, macskáit, nem lenne ilyen sok kóbor állat. Az állatvédő egyesület ide vonatkozó jelmondata, hogy „…Annak a kóbor állatnak a legjobb, amelyik meg sem születik…”. Megengedhetetlen, hogy emberi hanyagságból érezni – szenvedni képes élőlények ezreit elpusztítsák.
A településeken működő gyepmesteri telepeket állatvédelmi alapon működő ebrendészetek, állatvédelmi központok váltják fel. Budapesten a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Szolgálata vagy az Orpheus Állatvédő Egyesület által 2006-óta Szegeden működtetett Állatvédelmi Központ jó irány a változáshoz. Rengeteg egyéb településen küzdenek állatvédők magánemberként, vagy különböző csoportok, egyesületek tagjaként a kóbor, vagy a rossz körülmények között tartott állatok biztonságba helyezéséért. Idejüket és erejüket nem kímélve próbálkoznak a lehetetlennel: minden magára hagyott állatot megmenteni.
Szükség van az állatvédelmi szemléletformálásra, a keletkező problémák humánus megoldására, a megelőző feladatok elvégzésére! A legtöbb civil szervezet által működtetett állatmenhely nem lenne képes átvenni állatvédelmi céllal önkormányzati feladatként a közterületi bajok állatokkal kapcsolatos feladatait.
A háziállatok tartásáért az ember a felelős. Gyakran hanyagság miatt képződnek állattartási bonyodalmak, állatkínzásos bűncselekmények. Komoly gondolkodásmód változtatás kellene az állattartás felelősebbé tétele eléréséért, ha lehet már kisgyermek kortól elkezdődően, hiszen világunkat mi magunk alakítjuk, amiről sokan megfeledkeznek. A felelős gondolkodás lehetne az alapja a jobb környezetkezelésnek, ahol majd az ember legjobb barátját, a kutyát nem pusztítja majd el.
Utoljára frissítve: 2014-02-20 10:17:38 |